Pénzügy

Létrejöttek, de meg is szűntek munkahelyek

Csizmár Gábor szakminiszter beszámolója szerint a kormányzati ciklus alatt 320 ezer új munkahely jött létre, így tartható az eredetileg beígért 400 ezres szám. Az újonnan teremtett állásokat ellensúlyozza azonban a ciklusban megszűnő munkahelyek tetemes mennyisége.

Az Országgyűlés hétfői ülésén szavaztak a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága a foglalkoztatás helyzetéről készített beszámolóról, melyet a parlament általános vitára alkalmasnak tartott. A kormánypárti képviselők valamennyien igennel, az ellenzékiek nemmel szavaztak.

Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter ellenzéki képviselők kérdéseire válaszolva az ülésen elmondta: a kormányzati időszak végére teljesíthető a vállalt 400 ezer új munkahely. Jelenleg 320 ezer új munkahelyről tud beszámolni – mondta a miniszter. Mivel azonban a ciklus alatt sok munkahely is megszűnt a gazdaság szerkezeti átalakulásai miatt, összességében körülbelül 40 ezerrel több a munkahely jelenleg, mint a kormányzati ciklus elején.

Csizmár Gábor beszámolója szerint az új és megszűnő munkahelyek pozitív egyenlege elérheti 2006 közepére a 80-100 ezret is.

Számok mögött

A 40 ezres foglalkoztatotti létszámbővülés az utóbbi három évben a munkanélküliek számának 50 ezres emelkedésével járt együtt, ami látszólag ellentmondás. Ennek több oka is van – hangsúlyozta a miniszter. Így például az új foglalkoztatottak egy része nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak közül kerül ki. Egy másik ok, hogy a javuló foglalkoztatási lehetőségek miatt egyre többen nyilatkoznak úgy, hogy rendszeresen és aktívan keresnek munkát, ezért a statisztika már nem az inaktívak, hanem a munkanélküliek között tartja nyilván őket. A magyar munkanélküliségi ráta az európai uniós összehasonlításban így is 1,5-2 százalékponttal alacsonyabb mint a közösségi átlag. Ez nem mondható el az inaktívak arányáról – mutatott rá a miniszter. Mint mondta: az aktivitási mutatóban a 25 tagállam közül az utolsó Magyarország.

Az inaktívak jelentős része – körülbelül 400 ezer személy – vagy eltartott, vagy feketén foglalkoztatott. A szaktárca vezetője az alkalmi munkavállalói könyv sikerességét is hangsúlyozta, néhány éve még 40 ezer volt az ilyen könyvvel rendelkezők száma, az idén pedig már ez a szám eléri a 200 ezret.

Szintén a foglalkoztatottság bővítését szolgálhatja a távmunka elterjedése. Az ellenzéki képviselő, Sümeghy Csaba kérdésére válaszolva a miniszter elmondta: a távmunka, vagy a részmunkaidő kereti között foglalkoztatottak aránya két-három, illetve öt-hat százalék Magyarországon; az Európai Unióban jóval magasabbak ezek az arányok.

Fidesz: “Beismerő vallomással vegyes ígérethalmaz”

A munkaügyi miniszter jelentése, amelyet a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ülésén bemutatott, “beismerő vallomással vegyes ígérethalmaz” – mondta Balsai István, a bizottság fideszes elnöke egy sajtótájékoztatón. Magyarország a foglalkoztatottság számadatait illetően a 25 uniós országból a 25. helyen van – jelentette ki Balsai István, hozzátéve, hogy 7,2 százalékos a munkanélküliség. A fideszes politikus véleménye szerint “kártyavárként omlott össze” az az ígérgetés, az az ígérethalmaz, mely a négyszázezer munkahely megteremtésére, a foglalkozatás jelentős bővítésére, általában a régiók közötti különbségek csökkentésére vonatkozott.

Az ellenzék arra hívta fel a figyelmet, hogy Csizmár Gábor jelentésében részletesen szólt arról, hogy nincsen számottevő vagy mérhető javulás a fiatalok, a pályakezdők, a munkába visszatérő nők, az idősebbek és a hátrányos társadalmi helyzetben lévők munkába állása tekintetében.

Bernáth Ildikó (Fidesz), a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a Fidesz arra volt kíváncsi a miniszter meghallgatása során, hogy az ígért négyszázezer új munkahellyel szemben miért van négyszázezer munkanélküli ma az országban. Hangsúlyozta azt is: a tartósan munkanélkülieknek a száma megközelíti a kétszázezer főt. Szerinte ennek az az oka, hogy a hazai kis és közepes vállalkozások vannak rendkívül nehéz helyzetben. A számukra ígért adó- és járulékcsökkenés helyett a három és fél év alatt a kormány 36 esetben emelte az adókat – tette hozzá.

MSZP: pártpolitikai célokra használják az adatokat 

A Fidesz sajtótájékoztatójára reagálva Simon Gábor, Filló Pál és Gúr Nándor, az MSZP-frakció Munka világa munkacsoportjának vezetői tiltakoztak az ellen, hogy a munkanélküliségi adatokat csak és kizárólag pártpolitikai célokra használják fel, ugyanis a foglalkoztatás szerencsére bővül, még ha az ellenzék ezt nem is akarja tudomásul venni.

A szocialista politikusok ugyanakkor elfogadhatatlannak tarják, hogy a nagyobbik ellenzéki párt képviselői úgy tartottak sajtótájékoztatót, hogy a munkaügyi miniszter meghallgatása be sem fejeződött.

Hangsúlyozták a kormányzati ciklus alatt tett munkaügyi lépéseket, és szakmai konzultációt javasolnak a munkavállalói aktivitás növeléséről, az alulképzettség megszüntetéséről, az alkalmazkodóképesség javításáról, a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásáról, valamint a közmunka elterjedésének támogatásáról.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik