Az osztrák pénzügyminiszter a pozitív diszkrimináció eszközével élne a Stabilitási Paktum betartása esetén, ha már a negatív szankciók nem működnek. Javaslata szerint az Európai Unió a kutatásokra szánt magasabb összegekkel jutalmazhatná azokat az országokat, amelyeknél a költségvetési deficit nem lépi túl a GDP 3 százalékát. 
Karl-Heinz Grasser realista. Az Európai Bíróság a múlt héten ugyan érvénytelenítette a tagországok pénzügyminisztereinek novemberi döntését, amellyel lényegében felfüggesztették Franciaországgal és Németországgal szemben a tartós deficit miatti pénzügyi szankciók alkalmazását, ám az unióban továbbra sem számolnak azzal, hogy a két országot komolyabban megbüntetnék. A bírósági döntést követően Romano Prodi, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, illetve majdani utóda, José Manuel Barroso egyaránt a paktum központi szerepére, szabályai betartásának fontosságára helyezte a hangsúlyt. Ez sem változtat azonban azon, hogy Berlin és Párizs az idén már a harmadik egymás utáni évben lépi túl a 3 százalékos plafont, amiért elvben 10, illetve 7 milliárd euró büntetés is kiszabható lenne. A kiegyensúlyozott bírósági döntésben azonban az is megfogalmazódott, hogy a tagállamoké a választás joga, támogatják-e a bizottságot deficitet leszorító törekvéseiben.
Grasser javaslata is arra épül, hogy a szankciópolitikát a gyakorlatban nagyon nehéz megvalósítani. A hírek szerint a színfalak mögött a bizottság, illetve a tagállamok pénzügyminiszterei is annak a lehetőségeit keresik, miként lehetne rugalmasabbá tenni a paktumot. A novemberben hivatalba lépő új bizottság olyan javaslatokat terjeszthet elő, amelyek fellendülés idején többlet felhalmozását szorgalmazzák, és a szankciókkal való fenyegetést csak a legsúlyosabb esetekre tartanák fenn.
A bírósági döntésnek mindenesetre közvetlen következményei is vannak: Chirac francia elnök bejelentette, hogy legfőbb választási ígéretének, a jövedelemadó csökkentésének végrehajtását egy évvel elhalasztják. Párizs most azt ígéri, jövőre 3 százalék alá szorítja a hiányt.
Olaszország ugyancsak határozott deficitcsökkentést helyezett kilátásba, a szakértők azonban a konkrét tervek ismeretében egyre inkább kételkednek ennek sikerében. A Financial Times által idézett olasz közgazdászok szerint pótlólagos intézkedések híján a hiány jövőre a GDP 4,5-5,0 százalékát is elérheti.
