– Hallgatóként a Danubiust vagy a Sláger Rádiót szeretted jobban?
– A Slágert nem szerettem különösebben, az a zenei stílus nem az én világom. A Danubius volt az első hazai kereskedelmi rádió, úgyhogy nagyon sokáig én is azt hallgattam. Aztán, amikor már több kereskedelmi adó elérhető lett, egyre kevésbé voltam megrögzött Danubius-hallgató.
– Honnan jött akkor az ötlet, hogy a Danubius komplett munkatársi gárdáját átszerződtessétek a Class FM-hez?
– Amikor pályáztunk a frekvenciára, akkor a tulajdonosokkal és Csiszár Jenővel – aki már akkor is tanácsadóként dolgozott nekünk – beleestünk abba a csapdába, hogy olyan rádióról kezdtünk fantáziálni, ami nekünk tetszene. Viszont be kellett látnunk, hogy a frekvencia megszerzése esetén mindenképpen meg kell őrizni a meglévő hallgatótábort. Sokkal egyszerűbb úgy építkezni, hogy adottak a törzshallgatók, és nem nulláról kezdünk.
– Már a győzelmetek előtt is tárgyaltatok a Danubius munkatársaival?
– Konkrét megkeresések nem voltak, de a háttérben tapogatóztunk, hogy kiket lehetne átvenni.
– Kit hívtatok fel először, amikor megnyertétek a frekvenciát?
– Sebestyén Balázzsal tárgyaltunk először, hiszen a reggeli műsor a legfontosabb.
– A Boros–Bochkor–Voga trió megszerzése nem merült fel?
– Ők akkor jöhettek volna szóba, ha Balázsék nem akartak volna átjönni. De ez fel sem merült, mert nagyon örültek, hogy továbbvihetik a Danubiuson elkezdett reggeli műsorukat.
– Volt egy olyan rövid időszak, amíg úgy tűnt, hogy a Sláger és a Danubius is megpróbál kisebb rádiók felvásárlásával tovább működni. Keresztbe vágta volna az üzleti terveteket, ha ez sikerül nekik?
– Az egy egészen más történet lett volna, ha kisebb lefedettségű frekvencián működnek tovább, mind elérhetőség, mind reklámpiaci súly tekintetében. Szóval minket nem érintett volna, ha a Danubius márkanevet továbbviszik egy kisebb rádiónál. Azt is tudni kell, hogy egy hálózatos rádió felépítése nagyon sok pénzbe kerül, nem véletlen, hogy letettek erről.
– A Danubius márkanév megszerzésén nem gondolkodtatok?
– Ebben a pillanatban már nem érné meg. Volt, hogy gondolkodtunk ezen, de akkor nem akarták eladni. Ahogy én láttam, nem hitték, hogy veszíthetnek. Nem volt B terve a Danubiusnak arra, hogy mi lesz akkor, ha nem ők nyernek. Például egy ilyen terv lehetett volna, hogy a márkanévtől kezdve a stúdióig mindent eladnak a nyertesnek, ez mindkét félnek és a hallgatóknak is könnyebbséget jelentett volna.
– Neked van B terved arra nézve, hogy mi lesz akkor, ha a másodfokú bírósági ítélet miatt új pályázatot kell kiírni az országos frekvenciákra?
– Az elsőfokú ítéletben az szerepel, hogy a jelenlegi rádiók működését semmilyen szinten nem érinti a per, bízom benne, hogy ez másodfokon sem lesz másként. Erre nincs B tervünk, arra kell, hogy legyen, ha majd hét év múlva nem tudjuk meghosszabbítani újabb öt évvel a szerződésünket.
– A csapat nagy része ugyanaz, a zenei kínálat is hasonló. Miben tudtok többet nyújtani a Danubiusnál?
– Jelenleg szinte semmiben nem szeretnénk mások lenni. Az első időben az a legfontosabb feladatunk, hogy a Danubius hallgatói táborát megőrizzük. Érezzék azt, hogy ezt a rádiót ugyan Class FM-nek hívják, de lényegét tekintve akár Danubius 2.0-nak is hívhatnánk. Aztán majd elválik, hogy hova jutunk az évek folyamán. Amiben már most többet adunk, az a jóval szélesebb zenei választék, hiszen 300-400 számmal többet játszunk, mint a korábbi rádió. Továbbá a zenék 35 százaléka magyar előadóktól származik, és vannak olyan dalok, amelyek soha nem szerepeltek a Danubiusban. Jáksó László mondta egyszer: „Nem hittem volna, hogy valaha is Quimby fog szólni egy országos kereskedelmi rádióban.”
– Nem lehet, hogy a zenei tesztek azt mutatják majd, hogy a Danubius kínálatából nem véletlenül hiányoztak ezek a számok?
– Ez a kérdés bennem is felmerült, ezért azt kértem a kollégáktól, hogy nyugodtan adják bele a saját szubjektivitásukat is a zenék kiválasztásába. Nagyon fontosak a tesztek, de ne csak a számokat nézzük. Adjuk meg a kevésbé ismert elő-adóknak is azt a kifutási lehetőséget, hogy tudjanak bizonyítani.
– A zenei tesztnél kik jelentik a célcsoportot?
– A célcsoportunkat a 20–44 év közöttiek adják.
– Egy 20 éves egyetemista és egy 44 éves gyári munkás zenei ízlésének van közös halmaza?
– Műsorsávtól függ, hogy mikor milyen zenéket játszunk, hiszen késő este mások ülnek a készülékek előtt, mint reggel. Nem tudjuk még, hogy jó úton járunk-e ebben, még teszteljük, hogy mikor mi működik, ezt majd a mérések fogják igazolni.
– Mikor lesz először hallgatottsági adat?
– Február második hetében.
– Ez továbbra is naplós mérés lesz?
– Nem, mert 2010 januárjától az Ipsos és a Gfk egy újfajta rádiós hallgatottságmérést vezetett be. Az új mérés mögött áll rajtunk kívül a Neo, a Rádió1 csoport, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete és a Magyar Rádió is, azaz minden meghatározó piaci szereplő. Ez egy hibrid mérés, azaz egyszerre zajlik telefonon és az interneten. Utóbbi része kicsit hasonlít a korábbi naplóshoz, a telefonos részében pedig az előző napi rádióhallgatásra kérdeznek rá.
– A piacvezetői pozícióra törtök?
– Természetesen! Nem elég a második hely.
– Korábban a Danubius sem tudott megbirkózni a Bochkorékkal felvértezett Slágerrel…
– A reggeli műsorunk szerintem színvonalban veri a Bumerángot. Bochkorék mintha kezdenének elfáradni, nálunk pedig egy friss csapat dolgozik a reggeli sávban. Ráadásul nem egyetlen műsoron múlik a rádió sorsa.
– A Sláger–Danubius párharcnál mégis nagyon úgy tűnt, hogy a reggeli sáv a lényeg.
– A korábbról átvett műsorelemek ellenére most a Neo és mi is új lapokkal indultunk. Erős verseny lesz közöttünk, de jó műsorokkal le lehet őket győzni.
– A Class FM tulajdonosának egyéb érdekeltségei, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió, nem titkoltan jobboldali médiumok. Mi lesz a helyzet a Class-szal?
– A Heti Válasznál lehet, hogy így van, bár én ezt ott sem mondanám ki ilyen határozottan, de a Lánchíd Rádióra ez nem igaz. Azt mondanám, hogy az a rádió egy világnézetet képvisel.
– A Class FM is fog ilyen világnézetet képviselni?
– Nem, ez egy kőkemény kereskedelmi rádió. Öngyilkosságot követnénk el, ha behoznánk ide a politikát.
– Finoman nem lehet behozni?
– Nem, mert tényleg a működőképességünkkel játszanánk, ha ránk lehetne sütni bármilyen bélyeget. Nem értettem a rádiós pályázat során megjelenő nyilatkozatokat sem, amelyek arról szóltak, hogy a két új rádión majd politikusok fognak órák hosszat szónokolni. Ez egy zenei rádió.
