A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány megnyithatja az utat a veszélyesebb vírusfajták azonosítása felé, és segíthet a gyógyszerkutatóknak abban, hogy hatásosabb ellenszereket kísérletezzenek ki ellenük – közölte Clayton Naeve, a memphisi St. Jude gyermekkórház kutatócsoportjának tagja.
A madárinfluenza-vírus titkait kutató csoport szerint valamennyi madárinfluenza-vírusban megtalálható egy olyan gén, amely különösképpen rombolja a sejteket.
Mint a csoport megállapította, valamennyi madárinfluenza-vírusban megtalálható a fenti gén, amely viszont hiányzik a szokásos szezonális influenzát okozó emberi vírusokból. A H5N1 vírussal fertőzött emberek éppúgy egy madárbetegség vírusától betegedtek meg, mint az 1918-as világméretű „spanyolnátha” járvány több tízmillió áldozata.
A kevésbé halálos végű 1957-es és 1968-as influenzajárványok vírusában nem volt jelen a madárinfluenza vírusának génje. Naeve és kollégái most azon dolgoznak, hogy feltérképezzék az összes ismert influenzavírus génállományát. Ezt eddig még senki nem tette meg, noha az influenzavírusoknak csak nyolc génjük van, és viszonylag egyszerű organizmusok – mondták a kutatók, akik arra számítanak, hogy magyarázatot kapnak a madárinfluenza vírusának tulajdonságaira, konkrétan arra, hogy hogyan tud átterjedni madárról emberre.
A H5N1 vírustörzset madarakban már évtizedekkel ezelőtt kimutatták, de emberi fertőzést a vírus legelőször 1997-ben Hongkongban okozott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2003-tól a vírus legkevesebb 152 embert fertőzött meg, és közülük 83-an meghaltak.
Több százmillió madár pusztult el a vírus miatt, illetve a kényszervágások következtében. A H5N1 vírus eddig nem terjedt át emberről emberre, de szakértők továbbra is attól tartanak, hogy kialakulhat egy emberről emberre tervedő mutáció, amely világméretű járványt okozhat, akár milliók halálát okozva.
