Éveken át törték a fejüket a tudósok a dolgon, de most úgy tűnik, megvan a megoldás. Bár a végleges eredményekbe először csak novemberben kaphatunk átfogó betekintést, az előzetes adatok viszont átrajzolni látszanak az ókori görögökről alkotott képet.
A különös eszközre gyöngyhalászok találtak rá a századforduló elején a görög Antikythera sziget közelében, majd az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban helyezték el a több mint 30 bronz kereket és tárcsát magában foglaló Antikythera-mechanizmust. Az ősi görög csillagászati feliratok borította tárgy rendeltetésének kitalálását a tudósok a szöveg megfejtésétől várják – már több mint 2000 karaktert sikerült kisilabizálnia egy görög és brit kutatókból álló csapatnak, ami a feliratok 95 százalékával egyenértékű. Az eszköz – amit valaha feltehetőleg egy tekerő segítségével működtettek – három fő darabban és több kisebb részletben került a felszínre.
Az Antikythera-mechanizmus a Naprendszer ciklusait követi nyomon, adott égitestek elhelyezkedését számítja ki – a Napét és a Holdét biztosan – és a feltevések szerint képes csillagászati jelenségek előrejelzésére is – nyilatkozott Xenofon Musszasz, az Athéni Egyetem asztrofizikusa, aki a Szaloniki Egyetem, a Nemzeti Régészeti Múzeum, a Cardiffi Egyetem, az X-Tek Systems és a Hewlett-Packard szakembereivel közösen dolgozik a projekten.
Lassan feltárulnak a titkok
A kutatók szerint rendkívül ritka, nem kizárt hogy egyedi leletről van szó. Azonban éppen ritkaságából fakadóan nem egyszerű vizsgálata, mivel a múzeumból nem engedik kivinni, így a testes letapogató berendezéseket kell valahogy bejuttatni az intézménybe.
Ez igen időigényes, viszont nélkülözhetetlen a kutatáshoz, hisz csak a modern technika képes a víz és az idő által lekoptatott apró írásjelek megjelenítésére. Az amúgy már szinte láthatatlan feliratokat az X-Tek egy háromdimenziós tomográfjával sikerült újra láthatóvá tenni, amit egy német cég, a Volume Graphics szoftverével dolgoznak fel. Az i.e 1. századra datált eszköz funkcióját először egy brit történész, Derek Price kezdte kutatni még az 1960-as években, jó pár kérdést vetve fel, melyhez a legutóbbi felfedezés újabbakat társított.
A szerkezet új fényben tünteti fel az ókor csillagászati és matematikai ismereteit, és több fejezetet is átírhat a történelemkönyvekben. A fő kihívást a gép tudományos környezetben való elhelyezése jelenti, a semmiből tűnt elő, jókora pofont adva annak a nézetnek, mely szerint az ókori görögök híján voltak az alkalmazott technikai tudásnak.
Ez az ókor legkifinomultabb mechanikája, melyhez hasonlóra egy teljes évezreden át nincs példa. A kutatók most a római hajó maradványait vizsgálják, abban a reményben, hogy kaphatnak valamilyen utalást a gépezet eredetére.
Az egyik elmélet szerint a szerkezet az ősi sztoikus filozófus, Poszeidoniosz által Rodosz szigetén alapított akadémia alkotása. Cicero, aki maga is Poszeidoniosz tanítványa volt, 1. századi írásaiban említést tesz egy szerkezetről, ami hasonlóságokat mutat az Antikythera-mechanizmussal. Abban az időben Rodosz nagy csillagászati központ volt, a hajó, melyen a szerkezezet megtalálták, feltehetőleg egy konvoj részeként Rodoszról zsákmányolt kincseket szállított Julius Caesarnak i.e. 87 környékén.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
