A NASA decemberben fejezi be a Hold kutatásával kapcsolatos tervezetét, amely az USA hivatalos nemzeti űrprogramjába beépülve körvonalazza majd a következő évek feladatait. Az amerikai űrhivatal természetesen Bush elnök 2004-ben körvonalazott „Vision Space Exploration” tervének részleteit dolgozta ki az elmúlt időszakban, s most ezekhez a célokhoz kér majd kongresszusi hozzájárulást.
Amerika első embere nemcsak azt ígérte, hogy az amerikaiak visszatérnek a Holdra 2020-ig, hanem azt is, hogy mielőbb – a tervek szerint 2008-ban – robotok bevetésével indítják újra égi kísérőnk meghódítását. A stratégiai célok között szerepel továbbá egy olyan kutató állomás létrehozása is, amely segítségével a felszínen is kutathatnának. A bázison belül olyan kísérletekbe kezdhetnének az ott tartózkodó szakemberek, amelyek csak a Hold gravitációs viszonyai mellett valósíthatóak meg.
A csillagászati kutatások mellett óriási lehetőségeket látnak a NASA szakértői abban is, hogy a Holdról indított űreszközök lényegesen könnyebben juthatnak célba. Sőt, a hamarosan elavuló csillagászati űreszközöket a Holdon felépített óriástávcsövek könnyedén kiválthatnák. A Hold ideális megfigyelő állomás és kutatóbázis lehetne a távoli űrt fürkésző rádiócsillagászoknak.
A gazdasági célok sem hiányoznak majd a NASA Hold-stratégiájából, de ennek részletei még nem ismeretesek. A Hold kőzeteit rakéta-hajtóanyag előállítására használhatnák, sőt az is felvetődött, esetleg belélegezhető levegőt is lehetne nyerni belőle.
A Hold ideális terep arra is, hogy új technológiákat és rendszereket teszteljenek extrém körülmények között, s az űrkutatás újabb kihívásainak megfelelő eszközök birtokában így az emberiség más bolygókra is könnyebben eljuthat.
Versenytársak
A Hold-program mielőbbi kifejlesztését indokolja az is, hogy az űrnagyhatalmak közül az USA az egyetlen, amely még nem körvonalazta terveit, Európa, Oroszország, Kína, sőt még India is rendelkezik már részletes tervezettel az elkövetkező 15-20 évre.
India szintén jelezte, hogy embert kíván küldeni a kietlennek látszó planétára, s az orosz tervek sem szűkölködnek nagy volumenű elképzelésekben. Az orosz Holdbázis gondolatát már hónapokkal ezelőtt megismerhette a világ, sőt az űrturizmus is előbb-utóbb lehetséges úti célnak tekinti az égitestet.
Érdekes kérdés, hogy miért pont most szeretne mindenki a Holdra visszatérni. Szakértők véleménye szerint az emberiség most jutott el arra a technológiai szintre, hogy igazán megismerje a közvetlen szomszédját. A hatvanas-hetvenes évek űrkutatási presztízsversenye ugyan jóval megelőzte korát, annyira megterhelte mindkét országot, hogy a Holdra szállás után gyakorlatilag egyik ország sem erőltette tovább a pazarló űrprogramokat.
A december 4-6. között rendezendő houstoni Space Exploration Conference sok újdonsággal szolgálhat az amerikai űrkutatás terveivel kapcsolatban, mivel Amerika költ a legtöbbet tágabb környezetünk megismerésére. Furcsán hangozhat, de Amerika nem csak az első, de a második legnagyobb űrkutatási költséggel rendelkező ország. Nem hivatalos adatok szerint a Pentagon katonai űrkutatásra fordított kiadásai is igen jelentékenyek annak ellenére, hogy eredményeiről a közvélemény igen ritkán szerez tudomást.
Az bizonyos, hogy ha az emberiség el szeretne jutni a Marsra, ahhoz a tervezett Holdbázis mindenképpen szükséges, ugyanis a hosszú távú űrutazás hatásainak vizsgálatához a leendő bázis jó lehetőséget kínál.
