Még az idén elindul az nagyszabású beruházás, amelynek köszönhetően egy új belvárosi korzó születhet. Az első ütem nyomán, – amelynek költsége nem éri el az 5 milliárd forintot – Cselovszki Zoltán az V. kerület főépítésze komoly változásokat ígér. A FigyelőNetnek elmondta, hogy a Kecskeméti utcától egészen az Arany János utcáig új burkolatot kap az érintett terület, eltüntetik a szintkülönbséget a járda és az úttest között, hogy valóban a gyalogos közlekedést preferálják.
Kell ez!?
Hogyan telik meg majd élettel ez a terület, és van-e igény egyáltalán a Belvárosban egy ilyen méretű új közösségi térre? A Belváros hagyományos funkciói ugyanis többé-kevésbé elvesztek – állítja Kocsis János városszociológus.
A déli rész lakóövezeti jellege megszűnt, a középső Kossuth Lajos utcai rész kereskedelmi jellege szintén leépült, azok a nagy áruházak, amelyek itt kerestek megfelelő méretű, egybefüggő bolthelységeket, nem találnak ilyet. Az északi rész, a Lipótváros igazgatási szerepe is csökkenőben van.
Az, hogy hányan akarnak majd üzletet, vállalkozást indítani ezen a területen valóban bizonytalan része a projektnek – ismeri el Cselovszki Zoltán.
A hasonló adottságú Ráday utcával szemben az V. kerületben a boltok többségét elidegenítették, itt tehát nem lehet a bérleti díjakkal „játszani”, egyéb ösztönzők kellenek. Inkább a nyitvatartási idő és egyéb kedvezmények lehetnek ösztönzők. A projekt elszámolásának ugyanakkor fontos eleme, hány új létesítmény, bolt megtelepedését segítette elő a változtatás – teszi hozzá.
A terület egyébként sem egységes. A déli részen a Kecskeméti utcában jobban meg tudnak telepedni a kisboltok, míg az ettől feljebb eső rész, a Ferenciek terével inkább kulturális célokat szolgálhat. A Petőfi Sándor utcában viszont olyan nagy épületek is találhatók, amelyek alkalmasak lehetnek méretesebb üzletek kialakítására. A posta székházát már korábban eladták, itt tartanak a beruházók előkészületei. Ezen a környéken vélhetően egy vegyes funkciójú területet jöhet létre, lehetnek itt irodák, lakóépületek is.
A tömegközlekedésben a legnagyobb szerepet a 15-ös busznak szánják, amely a jelenlegi méretében át is alakulhat. A kerület tárgyal arról, hogy a mostani buszok helyett úgynevezett MIDI buszok járjanak, amelyek a kisebb utcákban is képesek közlekedni.
A terület parkolási helyzete a várakozások szerint nem borul fel azzal, hogy jelentősen átrendeződnek a forgalmi viszonyok. Több mélygarázs is előkészítés alatt van, a közeljövőben épülne egy a Március 15-e tér alatt, a József Nádor tér alatt, a Bástya utcában és a Nagycsarnok alatt is – mondja Cselovszki.
Kinyírják az Erzsébet hidat
A nagyprojekt egyik legfontosabb helyszíne, a Ferenciek tere is jelentős változások előtt áll. A jelenlegi belvárosi autópálya-funkciót (az M1-M7 forgalmának átvezetése az M3-asra) meg szeretnék szűntetni. Az elképzelés szerint négy piros lámpa fogja majd meg a forgalmat ebben az irányban annyira, hogy nem lesz érdemes errefelé átszelni a várost.
Az első lámpa a Ferenciek tere közepén, a jelenlegi aluljáró felett lenne, ahol emiatt a gyalogosforgalom a felszínre kerülhet. A további három lámpából kettő jelenleg is létezik, az Astoria irányába. A Semmelweis utcánál lenne még egy. A hídról tehát a lehajtást érdemes lesz a Március 15-e tér felé megtenni, ami viszont nem tranzitútvonal.
Kocsis János városszociológus az ötletet abból a szempontból jónak tartja, hogy megépült az M0-s azon szakasza, amely lehetővé teszi az átmenő forgalom megszüntetését. A helyzet azért annyira nem egyszerű, mert az Erzsébet híd forgalmának eltűnésével a budai oldali, BAH-csomópont is értelmét veszti.
Azon elképzelés pedig, miszerint alagút épül a Szabad Sajtó és Kossuth Lajos utca útvonal alatt, és felette sétáló övezetet alakíthatnának ki, olyan összegbe kerülhet, amelynek költségeit csak a területen megjelenő beruházók, bérlők, vállalkozások hozhatják majd vissza.
