Apóphisz a káosz istene, legalábbis a róla elnevezett kisbolygó – nomen est omen – komoly fenyegetést jelent a Föld népeire. A csillagászok szerint 2036. április 13-án, 1:45 000 az esélye annak, hogy a 300 méter átmérőjű aszteroida becsapódjon a bolygónkba. Ennek a kozmikus ütközésnek a lehetséges esélyeit és a hatásait vizsgáló tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy nemzetközi szinten kell fellépni a katasztrófával fenyegető űrbéli látogatóval szemben.
A kozmikus ütközés milliók életét fenyegeti
A FigyelőNetnek nyilatkozó Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület szakértője szerint a veszély reális, hiszen korábban egyetlen olyan aszteroidát sem ismertek a csillagászok, amely ilyen eséllyel okozhatna katasztrófát. A kutató kiemelte azt, hogy ugyan az esély még így is kicsi az ütközésre, de ennek lehetőségét a csillagászok tovább kutatják.
Mi történhet?
Egy ilyen méretű objektumot már nem képes a Föld légköre elégetni, ezért az áthatoló izzó aszte- roida attól függően, hogy hová csapódik be, különböző mérté- kű károkat okozhat. Ha tengerbe, vagy óceánba zuhan, akkor rendkívül pusztító cunamikat, óriáshullámokat okozhat, amely a partvidékeken pusztítana.
Ha szárazföldre csapódna be egy ilyen kisbolygó, akkor az átmérőjéhez képest hússzoros kráter keletkezne (körülbelül 6 km), amelyen belül a pusztítás 100 száza- lékos lenne, ehhez hozzá kellene számolni a kráter- átmérő tízszeresén belül tapasztalható anyagkiszóródás okozta károkat, illetve a robbanásszerű lökéshullámot.
A szakember szerint a kérdéses kisbolygó ráadásul azok közül való, amelyekről viszonylag keveset tudunk, mivel a csillagászok a bolygónk pályáját esetlegesen keresztező aszteroidák közül jelenleg még csak a nagyobbakat – a mintegy 1 kilométer körülieket – mérték fel. Ezen objektumok – a tudósok becslése alapján mintegy 1000 ilyen pályájú kisbolygó létezik – mintegy 90 százalékát ma már ismeri és folyamatosan figyeli a tudomány.
Sárneczky szerint a problémát az okozza, hogy a most veszélyesnek gondolt Apóphisz egy olyan kategória képviselője, amelybe a 300 méter feletti, de egy kilométer alatti Földünk pályájára esetlegesen veszélyt jelentő objektumok tartoznak, s ezek számát a tudósok ma mintegy 50 ezerre teszik.
A veszélyesességüket növeli az ismeretlenség is, mivel ezen kategória észlelése, felmérése, követése még nem számottevő.
Mit okozhat az Apóphisz?
A New Scientistben megjelent cikk azt állítja, hogy a becsapódás olyan méretű szökőárt okozna, amely Amerika nyugati partjait gyakorlatilag teljesen letarolná. Az tény, hogy egy ekkora átmérőjű 20 millió tonnás kisbolygó komoly kárt tehetne. Szakértőnk szerint ugyan a nemzetközi sajtóban megjelent elképzelhető becsapódási helyekről azért sem érdemes értekezni, mivel az objektum pontos pályáját még nem ismerjük, s az az elkövetkező mintegy 30 évben jelentősen változhat, anélkül is, hogy emberi beavatkozással megpróbálnánk megváltoztatni.
Ki is Apóphisz?
A „Káosz istensége”, a kígyó, a sötétség démona az ókori Egyiptomban.
A viszály és a pusztí- tás megszemélyesí- tője. A mitológia szerint föld mélyén lakik, és amikor Ré éjszaka hajózni indul a földalatti Níluson, Apóphisz, a kígyó kiissza a folyó összes vizét. A minden éj- szaka lezajló harcot Ré nyeri meg, és kényszeríti őt, hogy az összes vizet hányja vissza a mederbe.
Tulajdonképpen a kígyó elűzése a világ káoszból való újrate- remtését szimbolizál- ja. Ré tehát minden- nap újrateremti a világot, ugyanakkor Apóphiszt végleg elpusztítani soha nem tudja, hisz, az magát a káoszt jeleníti meg, és a káosz elpusztíthatat- lan.
Egyiptomba ha ellen- ség tűnt fel a biroda- lom határain, azt mindig Aphópisszal azonosították, a fá- raó győzelme pedig Ré győzelmét ismétli meg.
Nem késő cselekedni
A kutatók által sürgetett figyelőszolgálat felállítása mellett igen fontos, hogy nemzetközi szinten is felelős döntések szülessenek az ilyen az egész bolygót fenyegető kérdésekben. Ezt egyébként erőteljesen támogatja Russell Schweickart, aki korábban az Apollo űrhajósként ma a Space Explorers Association vezetője. A szövetség felajánlotta azt is, hogy tájékoztató előadást tart az ENSZ részére a kérdés fontosságára való tekintettel. A cél egyértelműen egy olyan nemzetközi figyelőrendszer kidolgozása lenne, amely felméri és értékeli a Földet fenyegető veszélyes űrobjektumokat. Ha ezek közül bármelyiket valóban veszélyesnek találják a kutatók, akkor egy megfelelő szintű ENSZ szervezet dönthetne a lehetséges beavatkozási lehetőségekről.
Az Apóphisz jó lehetőség annak a tervnek a meggyorsítására, amely jelenleg még csak tervezet szinten van az ENSZ asztalán. A tervek szerint 2009-ig megszülethet egy terv a nemzetközi űrfigyelőszolgálat megszervezésére, amely munkájával csökkenthetné a fenyegető veszélyek nagy részét. A mostani veszély talán elég hangsúlyos ahhoz, – hiszen akár több millió ember életét is fenyegetheti egy ilyen katasztrófa – hogy felgyorsuljon ennek a figyelőszolgálatnak a felállítása.
Megkérdezett szakértőnk is úgy gondolja, hogy ha 2029-ben veszélyesnek ítélik a tudósok az Apóphisz pályáját, a fennmaradó 7 év elegendő egy eltérítő beavatkozás megszervezésére és kivitelezésére.
