A régészeti munkák az előzetes geofizikai felmérésekkel kezdődtek 2006-2007 telén az aquincumi helytartói palotát rejtő Kis-szigettel szemközti, úgynevezett „Nagy-sziget” területén, ahol korábban régészeti feltárást soha nem végeztek. A szerdán kezdődött kutatásokat három irányban folytatják – mondta el a feltárásokat vezető Havas Zoltán. Az első valamelyest független a helytartói palotától: a Dunai limes, vagyis a római kori dunai védláncolat hiányzó elemeit kutatja.
„A római korban, különösen a késő római korban a Duna mindkét partja, illetve a Duna-szigetek őrtornyokkal voltak ellátva. Ennek a láncolatnak a Hajógyári-szigeti elemei gyakorlatilag ismeretlenek. Északon a Gázgyár területén van a legközelebbi őrtorony amit ismerünk, délre pedig a Margit-sziget északi csúcsán. A kettő között pedig hiányzik a láncolat” – mutatott rá Havas Zoltán.
A limes láncolatához Pesten, a Rákospatak torkolatánál tartozik egy erődítmény, amit Transaquincum néven szoktak emlegetni. „Az 1870-es években a Duna szabályozása során kotortak ki, illetve mértek föl olyan római-kori cölöpöket, amelyekből egy facölöpökön nyugvó, a Hajógyári-szigetre vezető hídra lehet következtetni. Ennek a hídnak szeretnénk megtalálni a becsatlakozását a szigethez, illetve az ehhez vezető utakat, és a további hidakat, amelyek Aquincum, Óbuda belterülete felé vezetnek – hangsúlyozta a régész.
Ismertetése szerint a kutatások harmadik iránya a helytartói palota közelségéből adódik. „Várható, hogy ehhez a komplexumhoz további kiszolgáló létesítmények, esetleg kertek, gazdaságok tartoznak” – mondta Havas Zoltán, aki szerint a feltárások várhatóan őszig tartanak.
