Ha a keresés eredményes, akkor is születhetnek meglepő eredmények: egy új majomfajt, a titi majmok közé tartozó egyedeket nemrégiben például furcsa módon kereszteltek el. Egy jótékonysági árverésen a Golden Palace nevű online szerencsejátékokkal foglalkozó cég nyerte el azt a jogot, hogy nevet adhasson a frissen felfedezett fajnak. (Az árverésről korábban a National Geographic Online is beszámolt >>) Az aukció nyertese persze magáról nevezte el a majmokat: rendszertani nevükön immár így hívják e főemlősöket: Callicebus aureipalatii. Ez latinul „arany palota titi”-t jelent, aminek nem túl sok értelme van, ám legalább a Golden Palace latin fordítása. Callicebusnak hívják rendszertani nevükön a titiket: a sűrű dél-amerikai esőerdőkben élő harminc változatuk közül létezik Callicebus brunneus (barna titi), Callicebus personatus (maszkos titi) és Callicebus moloch (sötét titi).
Mindenesetre akármilyen nevet is kaptak az újonnan megismert majmok, mindez nagy meglepetés volt a tudósok számára, hiszen a főemlősök körében már nemigen lehetett számítani új változatok felbukkanására.
Új fajok Indonéziában és Dél-Amerikában
De más fajok esetében is szinte nap mint nap érkeznek hírek új felfedezésekről. Indonéziában nemrégiben egy eddig ismeretlen rókát írtak le és figyeltek meg a zoológusok, egy szintén újdonságnak számító „vámpírhalat” az Amazonas medencéjében találtak meg, az USA-ban pedig újrafelfedezés történt, hiszen ismét bizonyították a királyharkály létezését. (Ez utóbbiról korábban a National Geographic Online-on is beszámoltunk >>)
Ezen a héten a Kew Gardens (az angol királyi füvészkertek) szakértői bejelentették, hogy megpróbálják a Földön újra elterjeszteni a kétmillió éve kihaltnak hitt woolemi fenyőfát, ám amelyet 1994-ben véletlenül Ausztráliában újra felfedeztek.
A természetvédők részben azért aggódnak, mert nagyon sok faj kihalását fenyegeti az indusztrializáció, másrészt viszont a jelenleg ismert fajoknál jóval több lehet a szakértők szerint az olyan, amelyet még nem írtak le a tudósok.
Katalóguskészítés nagyban
A biológusok, pontosabban a rendszertani besorolással foglalkozó taxonómusok 250 éve foglalkoznak az új fajok besorolásával és azonosításával. A legkisebb planktonoktól a hatalmas kék bálnáig jelenleg mintegy 1,75 millió „bejegyzés” szerepel a listákon, a rendszertani összesítéseken. Az új katalógus összeállítását 2011-re tervezik, minthogy évente több ezer új fajt regisztrálnak a tudósok, és ezek besorolását, kategorizálását minél előbb el kell végezni.
Csak az állatok körében évi 15-20 ezer új felfedezés történik, de persze ritkán alakul ki olyan árverési licitháború egy-egy újabb faj esetében, mint a dél-amerikai majmoknál, hiszen az új változatok felbukkanása általában jóval kevésbé izgatja fel a közvéleményt.
Új élőlények a korábban hozzáférhetetlen helyeken
Például egyáltalán nem váltott ki lelkesedést annak a kétszáz élesztőgomba-fajnak a felfedezése, ami Frank Bisby professzor nevéhez fűződik. Ez talán nem véletlen: ezek a gombák különböző bogarak belsejében élnek… Bisby professzor egyébként részt vesz a Species 2000 (Fajok 2000) nevű szervezet munkájában, amely a Catalogue of Life (Az élet katalógusa) projekt egyik aktív közreműködője. A Catalogue of Life egy brit-amerikai közös kezdeményezés, amely a világon meglévő adatállományok egyesítésével foglalkozik.
A professzor szerint a légkör magas régióiban, a tengerek fenekén, a hőforrásokban, a talaj mélyebb rétegiben, illetve bizonyos állatok belsejében olyan élőlényekre bukkantak az elmúlt 10-15 évben, amelyek korábban elképzelhetetlen, illetve elérhetetlen helyeken voltak.
Az őserdők, esőerdők átkutatása most ért például abba a fázisba, amikor a fák tetején élő lények rendszerezése is nagyobb lendületet vehet. Az óceánkutatás szintén számos új eredményt hozott: a Census of Marine (A tengeri számlálás) ennek az évtizednek az első három esztendejében 500 új halfaj felfedezését hozta magával. A becslések szerint ennél még tízszer több faj vár leírásra, azonosításra.
A növényeket jobban ismerjük
Az állatok birodalmával szemben a növények világa jobban dokumentált: bolygónk növényeinek 75 százaléka katalogizált, bár így is évente 2000 új fajt fedeznek fel a növények között is a tudósok.
A botanikusok számára Új-Guinea az egyik legígéretesebb terep ilyen szempontból, s csupán a korábban ugyanilyen vonzó Madagaszkár jelentőségéhez hasonlítható ez a terület. Közép-Afrika dzsungeleiben szintén ismeretlen fajok várhatnak a felfedezésre, bár itt többnyire polgárháborúk akadályozzák a biológusok működését. A kommunista világrendszer összeomlása szintén elősegítette a szakértők tevékenységét.
Nem mindenki optimista
Ugyanakkor a tudósok nem mindegyike optimista atekintetben, hogy sikerül-e a közeljövőben feltérképezni a Föld élővilágát. Becslések szerint 1500 és 15 ezer év közötti időre lenne szükség a teljes katalógus összeállításához, ha a korábbi ütemben folytatódik a munka. Ám ez az ütem gyorsul – hangsúlyozza Andrew Polaszek, az International Commission on Zoological Nomenclature, vagyis a zoológiai névadással, besorolással foglalkozó nemzetközi bizottság illetékese. Ez többek között az internetnek, a gyors adatcserének, illetve a DNS-elemzéseknek köszönhető. Mindez gyorsabb eljárást tesz lehetővé, mint a hagyományos procedúrák.
De miért van szükség a növények és az állatok leírására? Polaszek szerint ezeknek óriási hasznuk lehet betegségek leküzdésében, illetve a fajok gazdagságának, a biodiverzitásnak a megőrzésében. Hiszen honnan tudhatnánk, hogy kihalófélben van-e egy-egy növény vagy állat, ha nem is ismerjük azt…
Az állatok, különösen a ragadozók esetében fontos ismerni a természetes életkörülményeiket, viselkedésüket, mert új helyre kerülve – ez globalizált világunkban könnyen megtörténhet – kipusztíthatják az újonnan benépesített terület élővilágát.
