Élet-Stílus

II. Nemzetközi Duna Nap – visszhang

A környezettudatos nevelés és szemléletformálás jegyében lezajlott tegnapi esemény a tizenhárom Duna-menti ország lakosságának, döntéshozóinak és civil szervezeteinek nyújtott találkozási lehetőségeket és kulturális programokat – megemlékezve a 11 éve megkötött Duna Védelmi Egyezményről. A WWF ugyanakkor a dunai hajózás fejlesztési tervei miatti aggodalmának adott hangot.

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere a Duna Nap alkalmából Nagymaroson, a felsőmezei Duna-part szakaszon platánfákat ültetett, az egykor a Bős-Nagymarosi vízi erőmű építése miatt kivágott fasor közelében. Bozóki András elmondta: a folyó Magyarországon a rendszerváltás szimbóluma, mivel a rendszerváltó demokratikus mozgalmak a Duna Körből nőttek ki. Persányi Miklós hozzátette: “Minden országnak annyi környezetvédelme van, mint amennyi demokráciája”. A környezetvédelmi miniszter kiemelte: a nagymarosi faültetési akcióval a kormány azt az álláspontját erősíti meg, hogy a jövőben nem kíván építeni a Dunakanyarban erőművet és nem is akarja látni, hogy más építsen.

A WWF független nemzetközi természetvédő szervezet ugyanakkor aggodalmának adott hangot a dunai hajózás fejlesztését célzó európai uniós tervek miatt. A Bécsben és Brüsszelben közzétett állásfoglalás szerint a folyó számára a jelenlegi legnagyobb fenyegetést az EU transzeurópai hálózatok a szállításért (TENs-T) elnevezésű terve jelenti, amelyben a Dunának a VII. páneurópai szállítási folyosó szerepét szánják. A folyó így a fő részét alkotná annak a “vízi sztrádának”, amely az Északi-tenger és a Fekete-tenger között fejlődne ki. Az elképzelések szerint ez a “sztráda” gazdaságilag jelentősen megkönnyítené az EU-ban a régi és az új tagországok, valamint az unió és más piacok – például a Távol-Kelet, Kína – közötti áru- és személyszállítást.

A WWF szerint e terv alapján a nagy hajók közlekedésének a lehetővé tételéhez olyan szabályozási, műtárgyépítési, illetve mélyítési munkálatok szükségesek, amelyek komoly környezeti károkat okozhatnak. A természetvédő szervezet állásfoglalásában utalt a bécsi központú Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICDPR) – amelynek soros elnöki tisztét januártól Magyarország tölti be – 2004-es tanulmányára, amely szerint ezek a tervek újabb károkat okozhatnak a folyónak. A tanulmány szerint a Duna hosszának a 78 százalékán – azaz 2170 km-en – már tapasztalhatóak az emberi beavatkozás okozta káros következmények.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik