A kancellár 90 perces beszédének csúcspontjaként jelentette be, hogy a kormányzat elképzelései szerint 6 százalékkal csökkentik a vállalatok nyereségadóját. Ezzel Németországban 38,7 százalékról egy csapásra 32,7 százalékra mérséklődik a gazdasági társaságok átlagos adóterhelése, mely kevesebb mint Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában vagy Spanyolországban.
|
Mindebben az a különös, hogy az unión belül a franciák mellett a németek eddig többször is kritikusan nyilatkoztak a kontinensen egyre terjedő adócsökkentési „versennyel” kapcsolatban, melynek nem leplezett célja az adott ország (gazdasági) vonzerejének növelése a foglalkoztatás szempontjából kiemelten fontos nagyvállalatok szemében. A két kontinentális nagyhatalom – eddig legalábbis – uniós szinte egységes adókulcs bevezetését szorgalmazta. Ezzel kapcsolatban nem tudni, változott e Schröder álláspontja, a most bejelentett adóreform azonban azt jelzi, a kormány újabb – eddig tabunak számító – eszközök bevetésére is kész, hogy megfékezze a soha nem látott nagyságokat öltő német munkanélküliség további növekedését. A legfrissebb felmérések szerint ugyanis már 5,2 millió (12,6 százalék) állástalan él az országban, 2006-ban pedig országgyűlési választásokat tartanak.
A gazdaságélénkítő intézkedéscsomag részeként az állam kétmilliárd eurónyi infrastrukturális beruházással készül a tömegközlekedés fejlesztésére, mely a két évvel ezelőtt meghirdetett kormányzati reform második eleme. A kancellár elmondása szerint az elsősorban a nagyvállalatokat (kedvezően) érintő nyereségadó-csökkentés mellett a kormány enyhíteni kíván a kisebb cégek közterhein is – számol be a Financial Times. E mellett támogatja a Bajor tartomány kezdeményezését is, mely a vállalati örökösödéshez kapcsolódó illeték csökkentésére vonatkozik. Mindez jelentősen segít az örökölt vállalatok további működtetésében, s a kérdés fontosságát jelzi, hogy évente mintegy 70 ezer vállalat kerül ilyen helyzetbe.
Szakmai értékelések
Az adócsökkentés kedvező lépés a vállalatok szempontjából, ám ez nem jelent megoldást a gazdaság gondjaira – nyilatkozta a BBC-nek Frank Schallenberger, az LBBW bank elemzője. A szakember szerint a legfőbb probléma a szociális juttatások nagysága és a magas munkanélküliség. Hasonlóan vélekedett Hans-Werner Sinn az IFO gazdaságkutató intézet elnöke is, aki üdvözölte Schröder bejelentését ám az a alapvető strukturális reformok szükségességére hívta fel a figyelmet.
A magyar gyakorlattal ellentétben Schröder szólt arról is, honnan kívánja előteremteni azt az összeget mely az adóreform miatt hiányzik majd a német költségvetésből. A kancellár tervei közt szerepel ennek kapcsán a jelenleg 50 százalékos osztalékadó 60 százalékra történő megemelése, a nyereség ellenében leírható korábbi veszteségek mértékének korlátozása, valamint az adórendszer réseinek betömködése.
A csütörtökön bejelentett intézkedések még korántsem jelentik a reform végét. Schröder elmondása szerint a kormány ősszel újabb intézkedéscsomaggal áll majd elő, melynek kidolgozása a közéletben csak az „öt bölcs” néven emlegetett akadémikusokból álló gazdasági tanácsadói kör feladata lesz.
Parlamenti támogatás
Pozitívan állt az adócsökkentéshez az ellenzék is, Schröde legalábbis részsikerről számolt be a konzervatív ellenzék vezetőivel a bejelentés után megtartott csütörtöki csúcstalálkozót követően. A másik fél ugyanerről a tanácskozásról, a “munka-csúcsról” visszafogott optimizmussal nyilatkozott.
A konzervatív ellenzék két vezetője, Angela Merkel és Edmund Stoiber úgy számolt be, hogy konstruktívan együtt akarnak működni a gazdaság élénkítését, illetve a munkahelyteremtést szolgáló törvényalkotói munkában, részben azonban még előkészítő megbeszélésekre van szükség az ellenzék szakértői és a kormány miniszterei között. Mindketten hangsúlyozták, hogy az esetleges adócsökkentésből fakadó bevételkieséseket nem szabad a belső adósság további gyarapításával ellentételezni.