A ptolemaioszi korból származó sztélé jelentősége óriási, a kőoszlopon ugyanis kétféle nyelven (egyiptomi és görög) háromféle írással találhatók feliratok. Így a rosette-i kőhöz hasonló emlék került a kutatók kezébe. 
A rosette-i kő
A jelenleg a londoni British Múzeumban őrzött rosette-i kő az ókori Egyiptom Rosetta városából származó kőlap, melyre Kr. e. 196-ban ugyanazt a szöveget, Ptolemaiosz fáraó dekrétumát, vésték két nyelven és három különböző írásmóddal (hieroglif, démotikus és görög).
A kőtábla segítségével, a görög változat alapján fejtette meg a francia Jean-François Champollion 1822-ben az egyiptomi hieroglifákat, amely révén feltárult az ősi egyiptomi civilizáció az utókor előtt.
Az elmúlt 120 év legfontosabb felirattöredéke
A mostani felfedezést viszont nem franciák, hanem németek jelentették be: a Potsdami Egyetem vezető egyiptológusa, Christian Tietze állt a nyilvánosság elé. A német tudós az elmúlt 120 évben nem találtak ehhez hasonló fontosságú felirattöredéket Egyiptomban. (Fontos hangsúlyozni: az írásos emlékek közül tűnik ki a mostani lelet, hiszen például Tutanhamon sírjának megtalálása nagyobb szenzációt keltett a tudományos világban és a nagyközönség körében is a XX. század első felében.) 
Hieroglif írás
A szürke gránitkő, amely 99 centiméter magas és 84 centiméter széles, „merő véletlenből” került elő a német ásatáson, amelyet Bubasztisz romváros területén folytattak. A Kairótól 90 kilométerre északkeletre található Bubasztisz egykor Egyiptom vallási és politikai központja volt.
III. Ptolemaiosz, a bölcs uralkodó
A sztélén egy királyi dekrétum, rendelkezés olvasható, ógörög, illetve egyiptomi démotikus és hieroglif írásmóddal. A dekrétum megemlíti a Kr. e. 238. esztendőt és III. Ptolemaiosz uralkodót. A dekrétum azért is nagy fontosságú a régészek szerint, mert egy olyan naptárreformra is kitér, amelyet az egyiptomi kalendáriumban akartak végrehajtani, de végül csak Julius Caesar idején, a római uralom alatt valósult meg, csaknem 250 évvel később. 
Démotikus írás
A szöveg dicséri III. Ptolemaioszt, és kiemeli a naptárreform jelentőségét. Ugyancsak dicséri a királyt azért, mert gabonát importált Szíriából, Föníciából és Ciprusból, ami egyéb más tettek mellett a fáraó hatalmát és jóakaratát fejezi ki.
A hieroglif és a démotikus írás
A felirat 67 görög nyelvű sorból áll, amelyet 24 sor démotikus írás egészít ki, s hieroglifák nyomai is megtalálhatók rajta. 
Görög írás
A hieroglif írás az egyiptomiak reprezentáló, ünnepi írása volt. A köznapi életben, levelezésben, feljegyzésekben a hieratikus (papi) írást használták. A Krisztus előtti VIII. században újfajta írást vezettek be, a démotikust, amelyet az üzleti és magánügyek intézésekor használtak. A démotikus írás a hieratikus írás további leegyszerűsítése.
