Isztria és a Kvarner gyakorlatilag megtelt, ezért a magyarok által kedvelt észak-adriai célpontoknál semmivel sem messzebb lévő zadari régióra, illetve a dalmáciai partvidékre próbáljuk felhívni a vendégek figyelmét – hangsúlyozta Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviselője, aki tréfásan úgy fogalmazott: Trianon óta nem volt annyi magyar Horvátországban, mint ezen a nyáron.
|
Merre menjünk?
A magyar utazók a horvát határt Letenyénél elérve fellélegezhetnek, hiszen a Balaton menti, majd Kanizsa környéki kínlódást, araszolást követően, egy körülbelül 10-15 kilométeres szakaszt leszámítva a határtól – Zágrábon át – egészen Karlovacig jó minőségű autópályán haladhatnak.
Isztria és a Kvarner
A tervek szerint jövőre elkészülő Rijeka-Karlovac sztráda gyakorlatilag készen áll, az erre igyekvőknek már csak egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon (Vrbovsko és Bosiljevo között) kell a régi – Ferenc-József-féle – hegyi úton kaptatniuk, a többi szakasz legalább fél-autópálya alagutakkal, viaduktokkal. Gondot a Rijeka és a kiválasztott isztriai fürdőhely közti utolsó útszakasz okozhat. A félszigeten körbefutó, kétségkívül romantikus, ám meglehetősen keskeny és zsúfolt tengerparti utat ilyenkor érdemes elkerülni. Annál is inkább, mert az Ucka alagúton áthaladva a félsziget belső részén haladó új főútvonalra jutunk, melyen Porecet, Rovinjt és Pulát is könnyebb megközelíteni.
A Kraljevicánál található, Krk-szigetre vezető híd, továbbá a magyarországi utazásszervezők által gyakran ajánlott Crikvenica, Selce és Novi Vinodolski üdülőhelyek a Rijekába vezető sztrádáról könnyen elérhetőek. Más a helyzet Senj (Zeng) városával, amely az uszkok kalózokról, az itt különösen heves bóráról és a nem kevésbé szenvedélyes karneválokról híres, emellett a Kőszeget védő Jurisics Miklós várkapitánynak is szülővárosa. Ide ugyanis nem csak Rijekán keresztül utazhatunk, hanem a Splitbe vezető, épülő autópálya első szakaszán haladva is. Ehhez Bosiljevónál el kell hagynunk a Rijekába vezető autópályát, s az új, az idén átadott sztrádaszakaszon Josipdolig autózva, mintegy 50 kilométerre tudjuk megközelíteni Senjt.
Zadarba, Trogirba, Splitbe és tovább délre
|
A kicsit délebbre fekvő, s a horvát történelemben fontos szerepet játszó Sibenik még könnyen elérhető a zadari sztráda benkovaci végpontjától. Ugyanakkor a magyaroknak kedves Trogirt sokan a Karlovac-Plitvice-Knin-Split útvonalon próbálják megközelíteni. Ez általában sok torlódással és a szükségesnél hosszabb úttal jár. Pedig Trogir viszonylag gyorsan elérhető Sibenikből is. De akik nem idegenkednek az egykori szerb krajina területén található elhagyott falvak látványától, nyugodtan letérhetnek a Karlovac-Split főútvonalról Kninnél, s Drnis után, gyakorlatilag toronyiránt könnyen elérhetik Trogir környékét. Dubrovnikba menet – legalábbis augusztusban – nincs jó megoldás. Sokak szerint a rijekai kompjárat, vagy a Bosznián történő áthaladás segíthet. Meg persze az éjszakai vezetés – már aki bírja.
A térképen jelzett alsóbbrendű utak jól járhatóak, nem túlságosan forgalmasak, csak a horvátok és a régi adriázók használják őket. Split már csak 21 kilométer Trogirtól, vagyis Sibenik, illetve Trogir érintése az ide igyekvőknek is kínálhat alternatív útvonalat.