Egy, a Versenyhivatalban bejelentéssel élő ügyfél néhány ezer forinttal többnek találta az OTP lakáshitel-konstrukciójának kamatösszegét, mint amennyit ő számított ki a meghirdetett 29 százalékos kamattal. A vizsgálat során kiderült, hogy az OTP úgynevezett “francia kamatszámítási módot” alkalmazott, amely 360 naposnak vesz egy évet, így egy napra több kamat esik. Mivel ezt a kamatszámítási módot az egykori Állami Bankfelügyelet engedélyezte, így ennek jogszerűségéhez nem férhetett kétség. A versenytanács vizsgálódása ezért arra korlátozódott, hogy az ügyfél (akitől egy ilyen nagyságú hitelfelvételnél elvárható, hogy alaposan tájékozódjon) hozzájuthatott-e a kamatszámítási egyenlethez. A vizsgálat során kiderült: az az ügyfél, aki az OTP-ben kifüggesztett hirdetmény alapján blankettaszerződés-tervezetet kapott, annak utolsó pontja szerint a szerződésben nem tárgyalt feltételeknek többek között az általános és az üzemi üzletszabályzatban nézhet utána. Az üzletekben kötelezően kifüggesztett általános nem, de az ügyfél kérésére kiadandó üzemi üzletszabályzat már tartalmazza e kamategyenletet, tehát az információ hozzáférhető – állapította meg a versenytanács, és így megszüntette az eljárást az OTP ellen.
Információink szerint a szakértői jelentés a versenybírók számára az OTP elmarasztalását és a kamatnyereséggel arányos bírság kiszabását indítványozta. Ha a versenytanács osztotta volna a szakértők vélekedését, akkor az OTP-nek a 0,4 százalékos kamatkülönbözet miatt 80 millió forintja bánhatta volna az ügyet. Bodócsi András, az ügyben eljáró tanács tagja lapunknak elmondta: a GVH idei tevékenységét tekintve sem lehet ritkának nevezni, hogy a versenybírók “felülbírálják” a vizsgálati jelentést.
* Nem jogerős döntések
Forrás: GVH
