Fotó: RTL Klub/Sajtóklub/Bársony Bence
Nagyon boldog vagyok, és remélem, hogy ez látszik is. Januárra terveztük a nagy napot, hiszen kiderült, hogy állapotos vagyok. Így eldöntöttük, hogy majd csak a bébi születése után kelünk egybe.
Ám kaptam egy levelet egy esküvő szervezőtől, aki olvasott róla, hogy össze szeretnénk házasodni. Így felajánlotta a segítségét. Gondoltuk, miért is ne?! Egyébként is terveztük, de aggódtunk a rosszindulatú megjegyzések miatt, hogy “biztos csak a baba miatt házasodunk”! Aztán rájöttünk, hogy ez nem állhat az utunkba. Egy a fontos, hogy szerelmesek vagyunk, és ezt szeretnénk megpecsételni!
Így felhívtam az esküvőszervezőt, aki nagyon kedves és készséges volt! Figyelembe vette az “állapotomat”, így minden olyan dologtól megkímélt, ami stresszt okozott volna számomra! :) Mivel határozott elképzelésünk volt, annak megfelelően kezdte el szervezni a lagzit! :)
Elsőször 60 főben gondolkodtunk, de a szelektálás nem ment egyszerűen. Fontos szempont volt, hogy mindenki ott legyen, aki az életünkben, a mindennapjainkban részt vesz, illetve, hogy azok is ott legyenek, akik hittek a szerelmünkben. Hiszen voltak, akik korábban nem tartottak ki mellettünk.
Mi viszont az első perctől éreztük, hogy együtt szeretnénk élni az életünket!
Még most is szinte lebegek, mikor erről írok, hiszen ritkán adatik meg ekkora szerelem, ami ilyen biztonságot ad mind két félnek!
Visszatérve a nagy nap szervezéséhez, mivel Balázs nagyon szeret horgászni, imádja a vízpartot, (nem mintha én nem, csak én sajnálom a kifogott halakat) :)… így fontos szempont volt a környezet, ahol kimondjuk a boldogító igent.
Szerencsére a szervezők rátaláltak egy Vasadi pihenőparkra, ami nagyon tetszett nekünk, és minden szempontnak megfelelt! A tulajdonos is nagy szeretettel fogadott minket, és örült, hogy őket választottuk az esemény helyszínéül!
A gyűrűben, a ruhában és a dekorációban is megvoltak az elképzeléseink.
A gyűrű tervezéséhez egészen Vácig utaztunk, ott találtunk rá az ékszerkészítőkre, akik elsőre ráéreztek az elképzeléseinkre, és gyönyörűséges gyűrűt terveztek a számunkra! Mivel Balázs korábban nem viselt ékszert, így fontos szempont volt, hogy az ékszer olyan legyen, amit ő is szívesen visel majd!
Jelentem, sikerült! Mindig rajta van, és szereti!
A ruhát az állapotomhoz kellett alakítani, ám ez szerencsére nem okozott gondot a tervezőnek. :)
Nagyon édes volt, már a szalonban ceruzát ragadott, és tervezni kezdett.
A baj csak az volt, hogy minden terv tetszett, így borzasztó nehéz volt a választás!
De szerencsére megszületett a végső verzió. Legalábbis azt hittük! :)
A pocakom egyre csak nőtt, az időpont pedig folyamatosan változott. Sőt, az időjárás is egyre hidegebb lett.
A szandál amit eredetileg erre az alkalomra terveztem felvenni, sajnos már hidegnek bizonyult a nagy napra, így változtatnunk kellett az öltözéken.
Imádom a rózsákat, így szerettem volna, ha a ruhámon valamilyen módon visszaköszön ez a motívum.
Mivel október 21-én még kitaláltuk, hogy a cipőm ezüst helyett pink legyen, így a tervező a ruha mell alatti részét megbolondította egy kis pink masnival és szalaggal. Szerintem nagyon szuper lett! Pont olyan, amilyet elképzeltem. Persze Balázs ruhája nem volt ilyen bonyolult.:) Szürke, fényes hatású öltönyt szeretett volna, csupa fehér kiegészítővel, kivéve a cipőt.
Ami a dekorációt illeti, nem szerettük volna szokványosat.
Az esküvői magazinokat lapozgatva bukkantam rá a megfelelőre!
Egyből hívtam az esküvőszervezőt, ám mire én kimondtam volna, hogy kire gondoltam, ő már meg is megelőzött. Kiderült, hogy már tárgyalt a kiszemelt dekoratőrrel, és ő is az általam talált dekoratőrt javasolta!
A dekorációhoz, hogy teljes legyen az összkép valódi amerikai székeket is bevetettek!
Nem is gondoltam, hogy ennyit dob egy szék a dekoráción. Egyszerre volt romantikus és elegáns.
A tortánál is tudtuk mit akarunk. A cukrász pont olyan tortát készített, ami a ruhámhoz is tökéletesen ment.Gyönyörű volt, és isteni finom!Négy emeletből állt, a teteje eper, alatta, csoki, majd túrótöltelék, és legvégül a cukrász specialitása a kókusz ízesítés!
Mondanom sem kell, mind elfogyott!
A meghívók és az ültető kártyák esetében szerettük volna, ha mind külalakban, mind pedig a tartalmat illetően, érezhető legyen az esküvőnk egyedisége. Az ezüst és a fehér szín meghatározta az egész esküvőt. Így a meghívót is szerettük volna ilyen színekbe öltöztetni! A tervezők munkája ezúttal is gyönyörűségesre sikerült.
Most is itt van előttem egy emlékbe elrakott darab. Annyira megtetszett, hogy ki is raktuk itthon, hogy mindig láthassuk, és emlékezhessünk a legszebb napunkra!
Olyan fotóst és videóst szerettünk volna, aki maradéktalanul visszaadja a nagy nap hangulatát, és mindent megörökít.
Szerencsére a helyszín, a környezet, az időjárás adott volt a művészi képekhez!
A videót a fotós férje, valamint az egyik legjobb barátunk készítették, akivel már 12 éve együtt dolgozom. Alig várjuk, hogy visszanézhessük a nagy művet.
Jaaaa igen, a zenekar! Majd kifelejtettem, pedig ez sem volt egy egyszerű menet.
Úgy gondolom, hogy az esküvő titka, illetve a hangulat a jó zene, és persze a ceremóniamester függvénye! :)
Hosszas válogatás után döntöttünk az Alibi együttes mellett! Ők azok, akik minden stílusban otthon vannak. Amit csinálnak, illetve ahogy játszanak, az roppant igényes!
A ceremóniamesterünk Szakál Miki volt, azt hiszem, róla nem kell sokat mondanom, hiszen a név kötelez! :)
Nagyon nagy MókaMiki volt, és persze remek hangulatmester. Örülünk, hogy rá esett a választásunk!
És persze nagy köszönet mindenkinek, aki segítségünkre volt!
Holnap jelentkezem a nagy nap további részleteivel!:)
Puuusziiiii Judy
