A Price Waterhouse a térségben először 1988-ban nyitott irodát, méghozzá Budapesten. A vállalat eddig összesen mintegy 60 millió dollárt fektetett be a régióba; ennek túlnyomó többségét az irodák alapításakor ruházták be. Bienerth Gusztáv, a Price Waterhouse Budapest vezérigazgatója lapunknak kifejtette: a hazai készpénzes privatizáció kezdetétől ügyfeleik elsősorban a multinacionális vállalatok voltak, ma viszont már a magyar cégek és az államigazgatási szervek is klienseik közé tartoznak. A cég hazai tevékenységének nagyobb részét – árbevétel szerint csaknem felét – a könyvvizsgálás teszi ki, második helyen pedig az adózási és a jogi tanácsadás található, ám a vezérigazgató szerint nagy igény mutatkozik a független elemzés iránt is.
A legjelentősebb ügyfeleknek tekinthető multinacionális vállalatok közül a stratégiai és a zöldmezős befektetőknek nyújtanak tanácsot, a portfolio-invesztícióknál azonban nem, vagy csak kivételes esetben bábáskodnak.
Általános közép- és kelet-európai tapasztalat, hogy a vállalkozás indításához elengedhetetlenül szükséges adózási és jogi tanácsadás később viszonylag háttérbe szorul, és – a privatizációt, vagy az új cég alapítását követő átszervezésekhez kötődően – a tanácsadás szerepe erősödik meg. Peter Driscoll, a varsói iroda vezetője szerint az unióhoz való közeledéssel a kereskedelmi tanácsadás és az európai pénzügyi unió hatásairól szóló elemzések jelentősége megnő.
A vállalat leggyorsabban fejlődő irodája az oroszországi: az 1995-ös 30 millió dolláros árbevétel után az idén a forgalom 78 millió dollárra nő. Mint Robert Burgess, az ezer főt foglalkoztató iroda vezetője elmondta: az energiaszektorban és a bankszférában a cégek mintegy fele tartozik az ügyfélkörükbe, de elvállalták például a moszkvai önkormányzat pénzügyi tanácsadását is.
