Ismét masszívan a misztikus 80 százalék fölé került GDP-arányosan az államháztartás adóssága az első negyedévben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank legfrisebb adataiból. Az ország éves termelésének 82 százalékát kitevő adósság részben azért ugrott ekkorát, mert új adósságok keletkeztek, ám a forint gyengesége is hozzátett. Utóbbi 468 milliárd forinttal, előbbi 491 milliárd forinttal növelte az ország tartozását.
A nemzetgazdasági tárca közleményt adott ki az adósságráta másfél éves csúcsra emelkedése kapcsán, amelyben azt emelte ki: csak átmeneti az emelkedés. “A Nemzetgazdasági Minisztérium tisztában van az államadósság jelenlegi szintjével, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adósság hullámzik, így nem érdemes a havi adatokat nézni, mert ezek félrevezethetik a közvéleményt. Az államadósság alakulását csak hosszabb távon és csak GDP-arányosan vizsgálva kaphatunk objektív képet” – írták a közleményben.
A tárca értelmezése szerint az adósságállományt a magas forint állampapír-kibocsátások növelték, azaz valójában egy farkasbőrbe bújt báránnyal van dolgunk. “Az év első hónapjaiban az időarányos tervet meghaladó bruttó forint kibocsátások valósultak meg, ezáltal stabilabbá válik az adósság finanszírozása az év hátralévő részében” – érvelnek. Így ugyanis a nemzetközi befektetői hangulat esetleges romlása esetén is meg tud felelni az ország a hátralévő törlesztési kötelezettségeinek, ha az év elején egyfajta „puffert”, tartalékot képez az Államadósság Kezelő Központ.
Hangsúlyozzák, hogy az adósságcsökkentés mellett továbbra is elkötelezett a kormány, s valóban, a hiány az év első három hónapjában jóval a 3 százalékos küszöb alatt volt: a GDP 2,3 százalékának felelt meg.
A Portfolio pénzügyi szakújság azonban másképp látja a számokat, mint a minisztérium. “A megugró államadósság-ráta azt mutatja, hogy a tartósan fenntartható pályához nem elegendő a költségvetési hiányt alacsony szintre vinni, a gazdasági növekedés, az árfolyam (és a kamatszint) is jelentős hatással van a dinamikára. Az első negyedévben ugyan már mutatott némi élénkülést a gazdaság, ám ez nem tudta kompenzálni, hogy a forint árfolyama gyengült, illetve hogy nettó hitelfelvevő volt az állam” – írja a lap elemzője.
A nettó hitelfelvétel a lap számtásai szerint is a forintalapú állampapírok “megnyomásából”, illetve a hazai lakossági Pemák (euróalapú államkötvény) jegyzésekből származott, az egyéb devizahitelek számításaink szerint nagyjából semlegesen viselkedhettek.
