Módszertani megjegyzések
A TNS Modus 2000. márciusától folyamatosan, mindennap végez adatfelvételt. Hetente összesen 240 felnőttet kérdeznek meg az ország 135 településén – mindig másutt. A 41. heti, görgetett adatok a 2001. szeptember 17. és október 14. között megkérdezett 950 személy válaszai alapján születtek. Az ekkora reprezentatív mintának +/- 3,24 százalékpont a hibahatára (95 százalékos megbízhatósági szint mellett), ami azt jelenti, hogy a közölt eredmények legfeljebb ennyivel térhetnek el azoktól a “valós értékektől”, amelyeket akkor kaptunk volna, ha minden felnőtt korú magyar állampolgárt megkérdeznek (az elemszám csökkenésével a hibahatárok nőnek, például a “biztos szavazó, pártot választók” esetében a hibahatár csaknem 6 százalékpont). A legfrissebb vizsgálati eredményeket minden héten hasonló módon (négy hétre görgetett formában) közöljük.
A kutatás részletes módszertana, a választási szövetséggel előállt új helyzet számítási modellje a TNS Modus honlapján>>
Ismét a kormánykoalíció vezet
A biztos pártválasztók közül – ha most vasárnap lennének a választások, és a szavazók úgy viselkednének, ahogy véleményüket az akkumulált adatok tükrözik – “jelenleg” 43 százalék szavazna a Fidesz-MDF-re és 42 százalék az MSZP-re. A 38-41. hetek mérlege szerint (a 2001. szeptember 17. és október 14. között megkérdezett 950 fő válaszai alapján) kiegyenlített a küzdelem állása az MSZP és a Fidesz-MDF között. Közel egy éve tart tehát az “állóháború” a két nagy párt között – és az adatok szerint a legutóbbi hetek eseményei sem lendítették ki egyik pártot sem a patthelyzetből.
Visszaesett az SZDSZ
Mi történt a héten?
A Törésvonal Politikai Elemző Központ szerint
• A 41. hét adatai érdekes módon inkább hasonlítanak a 40. héthez, amikor a szeptember 11-ei terrortámadás napirend-átalakító hatása már múlófélben volt, mint a terrortámadás utáni 37-39. hetekhez, amelyek a napirend szerkezetének radikális megváltozását mutatták. Az október 7-én indított afganisztáni háború hatása ugyan megfigyelhető volt most is a magyar média téma-kezelésében, ám nem olyan drámai módon, mint szeptember 11-e után.
• A napirenden – a média külpolitikai orientációja ellenére meglepően sok – 16 vitatéma volt azonosítható. 5 output és 2 input téma mellett 9 politics típusú ügy került az adatbázisba. Az előző héten az ügyek fele, most a 16-ból 6 téma volt botrány jellegű (Riegler-, Hegedűs-, Mikola-, Fonyó-, Szabadi- és Sági-ügy).
• A Fidesz-MPP (összes: 12, pozitív: 3, negatív: 5) adatai is hasonlítanak a 40. héten mért mutatókhoz. Kiemelkedően sok megszólalás volt a párthoz köthető, ám a negatív témák (Riegler-, Mikola-, Szabadi-, Sági-ügy, valamint a kórháztörvény elbukása) ezúttal is meghaladták a pozitívok számát. A párt három témája volt pozitív kezdeményezésként azonosítható (válságmenedzselés, Széchenyi plusz, hídavatás). Kövér László Jászapátiban és Szekszárdon, valamint Pokorni Zoltán Békéscsabán tett kijelentései nem kerültek fel az országos napirendre.
•Az FKGP (1, 0, 1) Szabadi Bélának az ellenzéki rész-vizsgálóbizottság előtti megjelenésével került a vezető hírekbe. Torgyán József október 8-ai és október 12-ei, Fideszt kritizáló megszólalásai nem lépték át az ingerküszöböt.
• Az MDF (0, 0, 0) a héten nem volt szereplője az országos napirendnek.
• Az MSZP (6, 3, 1) ismét három pozitív kezdeményezést tudott napirendre emelni. Ezek közül kettő politics típusú akció volt (Medgyessy-Orbán és Medgyessy-Kuncze találkozók), míg a harmadik a párt vasárnapi szegedi pódiumbeszélgetéséhez kapcsolódott. A napirenden három “tiszta” hét után jelent meg ismét az MSZP-re nézve hátrányos ügy (hamis diploma).
• Az SZDSZ (4, 2, 0) a 40. heti adatokkal megegyezően szerepelt a héten, azaz mindhárom mutató tekintetében most is jobbat mértünk az elmúlt 22 hét átlagánál (összes átlag: 3,4; pozitív átlag: 0,5; negatív átlag: 0,3). A párt számára negatív téma nyolc hete nem került napirendre.
• A MIÉP (1, 0, 1) a héten nem erősítette meg a 37-38. héten kialakított opponensi pozícióját a nemzetközi válság ügyében. Ellenben hat hét után ismét akadt egy negatív témájuk (Hegedűs-ügy). Csurka István október 12-ei megszólalása (“csereszabatos” ajánlat a nemzeti oldal számára) módszertanunk alapján a médiában nem lépte át az ingerküszöböt.
A Törésvonal Politikai Elemző Központ kutatói hetente készítenek politikai elemzést a médiában napirenden lévő témákról.
Valamelyest csökkentek a kisebb támogatottságú pártok esélyei, hiszen újra 15 százaléknyi szavazaton osztoznak az “alsóház” résztvevői. Míg korábban arról számolhattunk be, hogy a két nagy párt szavazóbázisa heteken át együtt csökkent, megállni látszik ez a folyamat. A – kisebb támogatottságú pártok szempontjából – kedvezőtlen viszonyok elsősorban a szabad demokratákat érintették: a 38. hétre vonatkozó adataik szerint –
6 százalékos szavazati aránnyal – a “legerősebb kispárt” volt az SZDSZ, mostanra “esélymutatója” ennek a felére, 3 százalékra olvadt (az időbeli elmozdulások esetükben elérték a mérési hibahatárokat). Időközben megelőzte a MIÉP (“jelenleg” 4 százalékon áll) és egy szinten van a kisgazdákkal. A Munkáspárt hetek óta tartja 2 százaléknyi szavazóbázisát, míg a KDNP immáron az 1 százalékot sem éri el.
A hét összes grafikonja >>
Nem változik a szimpátia
Alig változtak a pártok szimpátiamutatói a korábbiakban közölt adatainkhoz képest. Valamelyest emelkedett a fiatal demokraták népszerűsége (a százfokú skálán “jelenleg” 49 ponton állnak, ami egypontos emelkedést jelent az elmúlt alkalommal közöltekhez képest), de megmaradt a szocialisták szignifikáns előnye a versenyben (az MSZP mutatója változatlanul 53 ponton áll).
Hónapok óta egy-két pontos különbségeket mutatnak az adatok a harmadik helyért folytatott versenyben az SZDSZ és az MDF között. A legutóbbi adatok szerint a szabad demokraták népszerűségi mutatója 42 ponton áll, míg a “fórumosoké” 41 pont – csakúgy, mint egy héttel korábban.
Változatlan a helyzet az “alsóbb régiókban” is: a független kisgazdák 14 pontjukkal továbbra is az utolsó helyen állnak. A MIÉP egy árnyalattal kedvezőbb pozíciót foglal el 21 ponttal.
Medgyessy még mindig jelentősen vezet
Javított eredményén Orbán Viktor: immáron elérte az 50 pontos küszöbértéket (a 29. hétre vonatkozóan ennél 4 ponttal alacsonyabb értéket regisztrálhattunk – az időbeli elmozdulás mértéke meghaladja a hibahatárokat). Miután Medgyessy Péter esetében is egy ponttal magasabb értéket mutatnak az adatok, mint legutóbb (“jelenleg” 57 ponton áll), a két nagy párt meghatározó személyiségeinek versenyében változatlanul szignifikáns előnnyel vezet a szocialisták kormányfőjelöltje.
Javul a kormány megítélése
Tovább emelkedett a kormány megítélésének mutatója is: az összes megkérdezett esetében a százfokú skálán immáron 41 pont, ez az eddig mért legmagasabb érték. A 35. héten közölt 37 ponthoz képest a javulás szignifikánsnak tekinthető.
Kedvezően alakul a kormány munkájának megítélése a biztos szavazó pártválasztók (a lakosságnak mintegy harmadát kitevő csoportja) körében is: a 45 pontos érték a mérési hibahatárokat meghaladó trendszerű emelkedés eredménye (a 30. hét volt a “mélypont”: akkor 40 ponton állt a vizsgált mutató).
