Lassan már csak mi olvassuk a Fidesz programját, mert Önök már akkor sem gondolták komolyan, amikor megfogalmazták; sőt, kifejezetten az ellenkezőjét tették, mint ami abban szerepel – fogalmazott az október 18-i parlamenti vitanapon Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A szabad demokratákkal együtt a szocialisták is úgy vélik, hogy szép dolog merni nagyot álmodni, de ezenközben a kormány “átaludt” néhány területet az elmúlt három és fél évben. Noha az ígéretekben szerepelt, nem került sor a nagy elosztó rendszerek, az egészségügy, valamint az agrárium reformjára (lásd a táblázatot).
Tény, hogy a Fidesz-FKgP-kormány – választási programjához képest – jó néhány intézkedéssel adósa marad az országnak. Bár még csak 2001 novemberét írjuk, aligha várható, hogy 2002 tavaszáig a kabinet a parlament asztalára varázsolja az ellenzék által hiányolt törvényjavaslatokat.
Még a jogalkotási programban írt eredeti tervet sem tudja tartani; az Európai Unió (EU) felé vállalt jogharmonizációs kötelezettségből fakadó törvénymódosítások (köztük a médiatörvény, az Alkotmánybíróságról és a jogalkotásról szóló) is késedelmet szenvednek. A Figyelő információja szerint, az Igazságügyi Minisztériumban november közepéig készül összesítés a közösségi joganyaghoz történő igazodás mérlegéről. Erről előzetesen Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ennyit mondott: időarányosan elvégezte feladatait a parlament, s “a jogalkotási menetrend tekintetében sincs nagy lemaradásunk”.
Tény, hogy a kormány a mostani őszi menetrendben szereplő 36 javaslat közül 33-at beterjesztett, s az országgyűlés várhatóan ezek 80-90 százalékát el is fogadja december 31-ig. A tavaszi ülésszakon viszont 20 javaslat beterjesztésével maradt adós a kabinet.
Jogalkotási leltárAKTÍVUM
• Foglalkoztatást, lakásépítést, vállalkozásokat élénkítő programok, jogszabályok születtek (például a Széchenyi-terv)
• 1998-hoz képest csökkent az adóteher (növekedett a gyermekek után járó adókedvezmény)
• Az új lakás hitelkamatai 20 százalékról 6 százalék körülire csökkentek
• A minimálbér 19,5 ezer forintról 50 ezer forintra nőtt
• Összességében 16 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak
PASSZÍVUM
• Elmaradt a nagy elosztó rendszerek reformja
• Elmaradt a beígért nagyarányú adócsökkentés
• Nem történt meg az egészségügy reformja
• Két és fél évet csúszott az autópálya-építési program
• A nyugdíjreform szétzilálása a magán-nyugdíjpénztárak számára kedvezőtlen jogszabály-módosítás miatt (megszűnik az államilag garantált normajáradék, ami közel 2 millió befizetőt érint)
• Késve, felemásan kezdődött meg az agrárium fejlesztése
• A Magyar Fejlesztési Bankon keresztül – parlamenti és számvevőszéki kontroll nélkül – történik a költségvetési pénzek egy részének elosztása
• Nem történt meg a tb-alapok parlamenti felügyelet alá helyezése
ORSZÁGGYŰLÉS TAKARÉKON. “Nem szent tehén a program, amit egy az egyben végre kell hajtania az országgyűlésnek. Az események felülírhatják az eredeti elképzelést” – hangsúlyozza Répássy. Való igaz, a mindenkori kabinet rugalmasságát bizonyítja, ha az élethez igazítja a törvényalkotást. Így kerültek sürgősséggel a szeptember 11-ei New York-i terrortámadást követően a plénum elé a terrorizmus elleni, illetve a pénzmosás megakadályozását szolgáló törvénycsomagok, holott eredetileg nem szerepeltek a jogalkotási tervben.
A rendszerváltás óta egyébként egyetlen kabinet sem valósította meg teljes egészében jogalkotási programját, pedig az elmúlt két ciklusban nem háromhetenként üléseztek a honatyák. Az országgyűlés “takarékon működtetésének” számlájára írható, hogy – a gyorsabb elfogadás érdekében – egymással köszönő viszonyban nem álló területeket “tudnak le” egyetlen jogszabályban, úgynevezett “salátatörvényekben”.
Hack Péter (SZDSZ) és Göndör István (MSZP) a törvényhozói munkát a “kész átverés” show-hoz hasonlítja. “Nem az a legnagyobb baj, hogy az ellenzék nem gyakorolhatja jogait, hanem az, hogy csökkent a nyilvánosság kontrollja. Hétfőn, kedden még közvetíti a televízió az országgyűlésben történteket, de szerdán, csütörtökön és pénteken már minden a nyilvánosság ellenőrzése nélkül történik. A kormányoldal sem érzi emiatt szükségét annak, hogy megindokolja, mi miért történik” – fogalmazott Hack Péter.
Göndör István jellemző példát említ a kapkodásra. A fegyverekről és lőszerekről szóló javaslat vitájában szakmai hibára hívta fel a figyelmet, amire az egyik fideszes képviselő úgy reagált: “Jaj, ha ez így van, korrigálnunk kell!”
Ám nem mindig ismerik be lovagias módon a tévedést. Az MSZP 147 javaslatot terjesztett be a parlament elé, közülük 13 ment át a bizottságokon, s a parlament mindössze eggyel foglalkozott érdemben. Az SZDSZ még ennél is roszszabb statisztikát tud felmutatni.
Elfogadásra váró gazdasági törvényjavaslatok témái• Egyes pénzügyeket szabályozó törvények
• Villamos energia (2003-tól a piac egyharmada számára válik szabaddá a verseny, a lakosság továbbra is közüzemi ellátásban részesülne)
• Gázszolgáltatás (2003-tól a piac 40 százaléka lenne szabad)
• Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás
• Tőkepiac
• Deviza
• Zárszámadás
• Környezetvédelmi termékdíj
TÖRVÉNYALKOTÁS. A háromhetes ülésezés miatt novemberben egyszerre 16 javaslat általános, és további 14 tervezet részletes vitája zajlik reggel 9 órától éjszakába nyúlóan. Ilyen körülmények között aligha várható el, hogy szakmailag és jogtechnikailag is hibátlan törvények szülessenek, s ne kelljen esetleg már a hatályba lépésük másnapján módosítani azokat.
A szűkre szabott időt jól mutatja, hogy az adótörvényeket például a pénzügyi csomaggal együtt az utolsó pillanatban, november 12-én fogadják el. Másnap rohamtempóban kell azokat aláírnia a köztársasági elnöknek, hogy éjszaka kinyomtathassák, s mindenki számára hozzáférhetővé váljon. A hatályos szabályok értelmében ugyanis november 15-ig kell kihirdetni a következő évi adószabályokat.