Jobban teszi, ha Szófia valamelyik külvárosába költözik, aki a bolgár fővárosban sokat beszél telefonon. A belvárosban már működik a másodperc alapú digitális számlázó rendszer, miközben sok külvárosban még a régi, analóg vonal a tipikus. Méghozzá a szocializmus korából örökölt bolgár szisztémával: csak a hívások darabszáma után kell fizetni, a hívás hosszúságát nem mérik.
A szófiai kormány a napokban újra meghirdeti a bolgár távközlési vállalat (BTK) privatizációját. Az előző kabinet már próbálkozott az értékesítéssel, ám a két évvel ezelőtti tenderen végül csak a térségben igen aktív görög OTE és a holland KPN vett részt közös pályázattal: a vállalat részvényeinek 51 százalékáért 610 millió dollárt ajánlottak. A többi érdeklődő – köztük a Matáv – talán a rossz időzítés miatt lépett vissza. Éppen akkoriban folytak ugyanis a szomszédos Jugoszlávia elleni légi csapások. A bolgárok pedig inkább kivártak, a döntés időpontját elhalasztották, hátha a konfliktus csillapodása után jobb árat kaphatnak.
KIEMELT FIGYELEM. A tavaly júliusban hivatalba lépett új jobbközép kormány kiemelten kezeli a privatizációt. Összesen 1700 gazdasági egységet akarnak magánosítani, s ezek közül messze a BTK a legnagyobb falat. A távközlési társaság sikeres értékesítése éppen ezért jelzés értékű lehetne a Bulgária felé kacsingató külföldi társaságoknak.
A tender összeállítását ezúttal a Deutsche Bank tanácsadói végzik. Javaslatukról, miszerint ez alkalommal a vállalat 65 százalékát célszerű eladásra kínálni, a parlament a napokban dönt, de megfigyelők szerint nem kétséges, hogy megszavazzák a stratégiát. Az előterjesztett stratégia nem irányoz elő minimális árat, továbbá nem követeli meg szakmai befektetők jelentkezését. Az egyetlen feltétel, hogy a digitális távközlési vonalak jelenlegi 19 százalékos arányát a teljes rendszerben rövid időn belül 80 százalékra kell emelni. Szakértők szerint ez legalább 400 millió eurós beruházást jelent.
A bolgár kormány tíz csoportot keresett meg, amelyek érdeklődhetnek a BTK után. A Deutsche Bank illetékese a Figyelő megkeresésére sem árulta el, pontosan kik szerepelnek a listán, de kiszivárgott hírek szerint egyrészt pénzügyi befektetők érdeklődnek a csomag iránt, másrészt szakmaiak, ez utóbbiak sorában például a görög OTE, a spanyol Telefónica és a Matáv. A Matávnál kérdésünkre elmondták, egyelőre nem pályáznak a BTK-ra. Más forrásból azonban úgy értesültünk: a magyar távközlési társaság mégsem tett le a BTK megvételéről.
Sikeres startA Matáv korábban is aktívan érdeklődött a balkáni üzleti lehetőségek iránt: a BTK 1999-es tendere előtt is komolyan felmerült, hogy indul a pályázaton. Egy évvel később, a második bolgár GSM-szolgáltató licencéért kiírt tenderben is érdekelt volt, de korábban tárgyalásokat folytatott az akkori egyetlen bolgár GSM-cég, a Mobiltel megvásárlásáról is.
Végül a Bulgáriával szomszédos, ám annál lényegesen kisebb Macedóniában ütötte nyélbe az első igazán komoly üzletet: az általa 86,5 százalékban birtokolt, kifejezetten az erre a célra létrehozott Stonebridge nevű vállalattal szerezte meg a MakTel többségi tulajdonát, amiért 343 millió eurót fizetett. A MakTel tavalyi üzleti jelentései a macedóniai politikai válság ellenére is kifejezetten pozitívak lettek, a cég az első félévben 6 milliárd forinttal járult hozzá a Matáv konszolidált adózott eredményéhez.
A Matáv bulgáriai esélyeit növelhetik macedóniai sikerei (lásd külön) és a mögötte álló Deutsche Telekom pénzügyi ereje is. A szakmai befektetők jelenlegi gyér érdeklődése is fontos tényező lehet, különösen, hogy a tenderen való részvételben eddig egyedüliként érdekeltnek tűnő OTE problémás a bolgárok számára. Mivel a BTK-csomag része az analóg mobilszolgáltató (Mobikom) 39 százalékos tulajdonrésze, valamint egy újabb GSM-operátori engedély, a Bulgáriában a nyár vége óta már mobilszolgáltatást végző OTE esetleges győzelme esetén a négy mobilszolgáltató közül háromban lenne érdekelt, ez pedig aligha hangzik jól a bolgárok számára. Szintén csökkenti a görögök esélyeit, hogy mind Romániában, mind Jugoszláviában – korábban már részesedést szereztek a Romtelecom, illetve a Telekom Srbija vállalatokban – kifogások merültek fel ellenük, ami aligha kerülte el a bolgár döntéshozók figyelmét.
Ha akár a Matáv, akár a Deutsche Telekom stratégái végül úgy döntenek, hogy érdemes beszállni a BTK-privatizációba, most mindenesetre akciós áron valósíthatják meg balkáni terjeszkedési terveiket. A bolgár kormányzat ugyanis csupán 100 millió dollár körüli közvetlen bevételt vár az ügylettől, ami alig egy hatoda a két éve el nem fogadott ajánlatnak.
PÉNZHIÁNY. “Ma nehéz vezetékes telefontársaságokat értékesíteni – mutatott rá a Reutersnak nyilatkozva Bob Creamer, az osztrák Raiffeisen Zentralbank távközlési elemzője -, a nagy távközlési társaságoknak nincs pénzük. Lehet, hogy a pénzügyi befektetőket érdekelni fogja a BTK, de csak nagyon nyomott áron” – tette hozzá Creamer.
A szektor globális nehézségei és a BTK rendszerének alacsony digitalizáltsági foka mellett az egy éven belül lejáró monopólium is csökkentheti a befektetési kedvet. A pozitív oldalon viszont a bolgár gazdaság viszonylagos stabilitása és a vállalat jelenlegi kedvező eredményei állnak: 2001-ben a bolgár távközlési cég az előző évinél 37 százalékkal több, megközelítőleg 82 millió dollár nyereséget termelt.
