Nem dobták be a törülközőt a Domus kaposvári áruházában, pedig ebben a régióban nem igen volt érezhető az elmúlt évek bútorpiaci felfutása. A 24 boltból álló, zömmel vidéken jelen lévő Domus hálózat nem teljesített rosszul, de az említett áruházban tavaly mintegy 10 százalékkal csökkent az árbevétel, s ez az év is elmaradt a várakozásoktól. Az egység árbevételét ugyanis korábban jelentősen megnövelte néhány megnyert KFOR-tender. Az egyik során több millió forint értékben rózsaszín törülközővel látták el a taszári bázist. Ebben a színben ugyanis csupán a nagy múltú hazai lakberendezési áruházlánc tudott ennyi törülközőt határidőre leszállítani.
GOMBA MÓDRA. A lakberendezési kereskedelemben amúgy is divatba jött a rózsaszín – legalábbis ami az e területen dolgozó kereskedőcégek várakozásait illeti. A fejlődés persze elsősorban fővárosban érhető tetten: az osztrák Michelfeit (utóbb Kika) áruház kibővítését követően tavaly a Sconto nyitott újabb üzletet, s – tiltakozó akciók, illetve bombariadó után – a napokban elkészült az Örs vezér terén a kibővített Ikea áruház is. Várhatóan jövőre Budaörsön újabb hatalmas Kika egység nyílik. A sornak azonban ezzel nincs vége. A Budaörsön már jelen lévő, 2002 augusztus végéig 19,5 milliárdos forgalmat elérő Ikea marketingigazgatója, Marsó Gabriella kérdésünkre nem erősítette meg, de nem is cáfolta azokat a piaci híreszteléseket, hogy az Ikeánál már keresik az újabb, harmadik nagyáruház helyszínét.
A multinacionális cég gyors terjeszkedési stratégiája Magyarországon is teljesen indokoltnak tűnik, hiszen a hazai bútorkereskedelem rendkívül koncentrált. Mint Turi András, a Sconto Bútor Kft. ügyvezető igazgatója mondja, legutóbb egy tanulmány 70 milliárd forintra becsülte a bútorforgalmat. A valóságban inkább 100 milliárdos lehet ez az összeg. A négy legnagyobb lakberendezési áruházlánc (Ikea, Kika, Domus, Sconto) bevételi adatait összeadva azonban kiderül: ezeknél a hálózatoknál a becsült teljes bútorkereskedelemnek csupán egyharmada csapódik le. Ráadásul e bevétel legnagyobb része a fővárosi áruházakon realizálódik. Érdekes tendencia, hogy immáron a barkácsáruházak is részt kérnek a bútorkereskedelmi piacból. (A piaci szereplőket is meglepte a Praktiker legutóbbi, immár televízióban is felbukkanó hirdetése, amelyben a szakma számára is meglepően alacsony áron hirdetnek egy szekrénysort.)
A lakberendezési kereskedelem trendjei
• Nagyáruház-építési hullám a fővárosban és az agglomerációban
• A kis és közepes üzletek rugalmasságukkal és nyomott áraikkal próbálnak talpon maradni
• A hazai beszállítók aránya a nemzetközi áruházláncokban feltűnően alacsony, pedig az importbútor szállítási költségei magasak
• A projekt-elven működő irodabútor-piacot inkább szakkereskedők uralják
A fenti probléma élét némiképp tompítja, hogy a nagyobb külföldi tulajdonú láncok igen alacsony hazai beszállítói hányaddal dolgoznak. Az árszínvonalát tekintve az alsó, alsóközép kategóriás termékeket kínáló, a német Möbelwalther tulajdonában lévő Scontónál például mindössze 5 százalék a magyar termékek aránya. Ez a szám a döntően Fotex-tulajdonban levő Domus esetében is alig haladja meg az 50 százalékot.
Azt gondolhatnánk, az áruházak növekvő száma nem kis részben annak köszönhető, hogy az erőteljes bérkiáramlás és a lakásépítések beindulása meglódította a keresletet. Ez részben így is van, ám Báthory Béla, a Domus Lánc Kft. ügyvezető igazgatója átütő keresletnövekedést nem tapasztal; úgy látja: az újonnan épült és épülő áruházak éppen csak lépést tartanak a stabilan növekvő igényekkel.
Kifutási lehetőség van is még bőven, hiszen az egy főre jutó bútorfogyasztás tekintetében Magyarország nem csupán az uniós átlagtól, hanem a környező országok hasonló mutatóitól is jócskán elmarad. Ez a hátrány még akkor is szembetűnő, ha a három-négyszeres jövedelemkülönbségeket is bekalkuláljuk, hiszen Németországban az ezredfordulón egy fő átlagosan 430 eurót költött bútorra, miközben idehaza ennek csupán tizedrészét fordítjuk ilyen célra. (Igaz, az idén kétszámjegyű csökkenéssel kellett szembenézniük a német kereskedőknek.) A fentiek tükrében óriási tere van a magyarországi fejlődésnek, ám ennek gyümölcseit inkább a nagyáruházak, illetve az igényes vásárlókra specializálódott stúdióboltok szüretelhetik le.
