Talán egy önálló légitársaság tehette volna teljessé a Magyar Posta-birodalmat, amely az utóbbi időben az elektronikus közbeszerzés, a készenléti rádiókommunikáció, a Postabank és a – biztonsági szolgáltatásokkal, pénzszállítással foglalkozó – Defend Kft. mellett saját biztosítótársaságot, illetve önálló utazási irodát is égisze alá gyűjtött, Kalmár István grandiózus elképzelései szerint. A közelmúltban leköszönt elnök-vezérigazgató annak igazolására, hogy szerteágazó tervei nem légből kapottak, tavaly nyáron még a megmaradt két utolsó postai repülőgépet is “előkerestette”. Újbóli szolgálatba állításukon természetesen egy percig sem gondolkodott, de íróasztalfiókjában ott lapultak egy kétmotoros repülőgép beszerzésének tervei.
A dolgok mai állása szerint azonban nem csak ezektől az újabb elképzelésektől, hanem a korábban elindított projektektől is búcsút vesz a Magyar Posta. Az új stratégia reálisabb talajra tér vissza: az új vezetés döntően az alaptevékenységre koncentrálna. Ennek nyomán a Tetra Rt.-t felszámolják, a Defendre végelszámolás vár (a pénzfeldolgozó tevékenysége a postánál maradna), a megvásárolt utazási irodát értékesítenék. A legnagyobb “falat”, a Postabank privatizációs pályázatát feltehetően jövőre írják ki, de a korábbi stratégiai terveket mindenképpen felülvizsgálják.
SZÁRNYASZEGETTEN. A korábbi vezérigazgató utolsó ötlete a belföldi postai repülés ismételt beindításának gondolata ugyanakkor nem először merült fel a vállalatnál. Bár a közismert címermadár, a holló nyugdíjba küldésével a Posta már évekkel ezelőtt száműzte imidzséből az utolsó repülésre utaló elemet is. A kilencvenes évek derekán lezajlott arculatváltásnak azonban éppen úgy nem volt foganatja, mint ahogy a társaság menedzsmentjében 1998 után végrehajtott személyi változások sem hozták meg a kívánatosnak tartott átütő változásokat.
A második legnagyobb állami vállalatot korábban – csaknem egy évtizeden át – Doros Béla irányította. A vezérigazgatói székben őt felváltó Krupanics Sándor tevékenységével azonban még kinevezője, Katona Kálmán közlekedési miniszter sem lehetett maradéktalanul elégedett. Annyira nem, hogy miután az elnök-vezérigazgató elkészítette a cég új stratégiáját, távozását minden szakmai és személyes kapcsolat ellenére (korábban Krupanics a Hírközlési Főfelügyelet elnöke, Katona pedig annak alelnöke volt) a szakminiszter gyorsan jóváhagyta. Azt, hogy az infrastrukturális tárca vezetőjét mi késztette a vezetőcserére, feltehetően Lipp István megbízott vezérigazgató, majd az őt követő Varjú Tamás vezérigazgató sem tudhatta pontosan. Igaz, Varjú sokáig vizsgálódott a Krupanics által kifizetett szakértői díjak ügyében, ám az ellenőrzések mindent rendben lévőnek találtak.
TehertételekA Magyar Posta Rt.-t a korábbi hibás döntésekből, illetve kormányintézkedésekből adódóan számos többletköltség terheli:
• A Tetra Rt. 900 millió forintjába került a cégnek
• A Defend Kft. megvásárlása, működtetése 630 millió forintot vitt el
• Az elektronikus közbeszerzési rendszer kiépítésére 2,59 milliárd forintot költöttek
• A társaság korábbi menedzsmentje félmilliárd forintos szerződést kötött a Hungexpo marketingcégével, cserébe azonban, a Posta vezetőinek nyilatkozata szerint, nem kaptak értékelhető ellenszolgáltatást
• A korábbi vezetés egy utazási irodával bővítette a portfóliót, melynek megszerzése 90 millió forintba került
• Az inflációtól elmaradó mértékű díjemelési lehetőségek miatt a Postának 4,2 milliárd forintot kellett kigazdálkodnia
• A minimálbér-emelés egymilliárd forintot meghaladó mértékben növelte a cég terheit
• A Munka Törvénykönyve módosítása miatt csaknem 400 millió forint költségnövekedést kellett vállalnia a társaságnak
• A televízió üzemben tartási díjak megszüntetése 600 millió forint bevételtől fosztja meg a vállalatot
A korábbi évek rutinjának megfelelően a csendben működő szárnyaszegett Posta legfontosabb célkitűzése a hazánk uniós csatlakozására való felkészülés volt. Ezt azonban mindenki másképp képzelte el. A legszokatlanabb ötletekkel a hivatali posztján Varjú Tamást követő Kalmár István elnök-vezérigazgató állt elő. Koncepciója szerint az addig viszszahúzódó és az alaptevékenységekre koncentráló társaságnak nyitnia kellett (Figyelő, 2001/45. szám).
TÖBB LÁBON. A Kalmár által körvonalazott elképzelések szerint a Postának a kevéssé jövedelmező alaptevékenységek mellett olyan területekre is be kellett törnie, amelyek az állam támogatása, beavatkozása nélkül, hosszabb távon is biztosítják a talpon maradást. Ennek jegyében az Orbán Viktor közvetlen támogatását élvező “főpostás” valóban több lábra állította a céget.
A többi között megszerezte a társaság számára a Tetra rendszerű készenléti rádiókommunikációs hálózat kiépítésének jogát, és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-vel közösen megalakította a Magyar Posta Tetra Rt.-t. Hivatali ideje alatt irányítása alá vonta a Postabank Rt.-t, de a Posta bekapcsolódott az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakításába, működtetésébe is. A cég 2000 őszén tulajdonrészt szerzett a Defend Kft.-ben, ezenkívül pedig 90 millió forintért vásárolt egy utazási irodát is. A Medgyessy-kormány szimpátiáját azonban nem nyerték el az igen merész akciók és kezdeményezések: Kalmárnak mennie kellett.
“Az eredmények azt mutatják, hogy a Posta motorja beindult” – mondta júniusi leváltása után a Figyelőnek az éppen csomagoló ex elnök-vezérigazgató. Üres irodájában arról beszélt: szerinte a Magyar Posta eredményei önmagukért beszélnek. A cég árbevétele április végén meghaladta a 42 milliárd forintot, üzleti eredménye a 2,6 milliárdot. Úgy vélte: a Postának minden esélye meg van arra, hogy eredményesen zárja a 2002-es évet. Bízott benne, hogy a hivatalba lépő új kormány és a cég új menedzsmentje folytatja az elmúlt két évben megkezdett átalakításokat. Egyértelműnek tartotta, hogy a Posta elképzelhetetlen a Postabank nélkül. De biztos volt abban is, hogy a kormány be fogja látni, a Tetra rendszerű rádiókommunikációs hálózatra szükség van (Figyelő, 2002/5. szám).
VISSZAVONULÁS. Kalmár Istvánnak nem lett igaza. A Posta új vezetése a korábbival homlok egyenest ellenkező irányba kívánja elmozdítani a társaságot. Holott az új vezetők is tisztában vannak vele, hogy a cég előtt alapvetően két út áll. Az egyik – lényegében a Kalmár által próbált – megoldás szerint feltőkésítés után olyan vállalkozásokat kell indítani, amelyek elegendő nyereséget termelnek az alaptevékenység finanszírozásához. Míg a másik lehetőség, hogy a cég csak a klasszikus postai feladatokkal foglalkozik, és az ennek nyomán esetleg keletkező veszteségek fedezését a költségvetésre hagyja.
Szabó Pál vezérigazgató és Csáki György elnök első nyilatkozatai szerint a Posta terjeszkedő stratégiáját a portfólió szűkítése, a nem szorosan az alaptevékenységhez kapcsolódó területekről való visszavonulás váltja fel. Az új stratégiának október végéig kell elkészülnie. A vállalat a jövőben csak pénzügyileg megalapozott, biztos megtérülést eredményező beruházásokhoz “adja a nevét”. A korábbi vezetés – ma hibásnak tartott – döntései és az előző kormány nyomására beindított beruházások csak veszteséget hoztak – állítja Szabó Pál.
Az elektronikus közbeszerzés rendszerének kiépítésére a cég csaknem 2,6 milliárd forintot költött. A visszavonulás jegyében azonban ettől a rendszertől a Magyar Posta Rt. most szívesen megválna. Emellett feladja a Postabankban megszerzett pozícióit is. Ezért valószínűleg leállítja a postahivatalokban megindított, a Postabankhoz kapcsolódó banktechnikai beruházásait.
Az idén csaknem 6 milliárd forint veszteséggel számoló anyacég végelszámolást kezdeményez a Tetra Rt. ellen.
Nagy figyelmet szentelnek a társaságnál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelenleg folyamatban lévő vizsgálatának is. Ha az átvilágítás eredményei azt mutatják majd, hogy a veszteséges gazdálkodás kialakulásáért a korábbi vezetőket büntetőjogi felelősség terheli, az új menedzsment megteszi a szüksé-ges lepéseket. A vállalatnál komolyabb magánosítási akcióval a következő években nem számolnak, és hosszabb távon is csak egy legfeljebb 10 százalékos részvénycsomag eladását tartják lehetségesnek.
