Fotó: Reuters
A hajnalban zárult csúcsértekezleten több kérdésben is megállapodtak a felek.
Görög megoldás
A görög adósság felét a bejelentések szerint a befektetők önkéntes kötvénycsere keretében elengedik, így nincs szükség a csőd bejelentésére, ami mellett 130 milliárd eurós új hitelkeretet biztosítanak a dél-európai államnak. Ezzel a számítások szerint lehetővé válik, hogy Görögország jelenleg a GDP 182 százalékára rúgó adóssága 2020-ra 120 százalékra csökkenjen.
A válság tovaterjedésének megakadályozását célzó pénzügyi stabilitási alapot (EFSF)a mostani 440 milliárd euróról 1000-1250 milliárd körülire bővítik, tőkeáttétek alkalmazásával. Megállapodtak továbbá a bankok feltőkésítéséről, amelyet a pénzintézeteknek első körben a piacról, illetve tulajdonosi körből kell megkísérelniük. Amennyiben ez nem jár sikerrel nemzetállami költségvetésükhöz fordulhatnak, s csak ennek meghiúsulása esetén lehet európai segítséget kérni.
Olasz lecke
Az uniós védőrendszer megerősítése mellett komoly feladatok várnak a „veszélyeztetett” államokra, elsősorban Olaszországra, amely 120 százalékos GDP-arányos államadóssága egyre inkább aggasztja a befektetőket. Rómának november 15-ére részletes reformtervet kell asztalra tennie, ami mellett Spanyolországban is az egyensúly javítását célzó további reformokat várnak.
Az eurózóna-tagok költségvetéseinek ellenőrzésére, összehangolására vonatkozó szabályok részletes kidolgozását – amely a problémák kezelésének tartós megoldására lehetne garancia – márciusra ígérték a döntéshozók.
Fotó: Reuters
Ami eldőlt
A nyilvánosságra került döntések alapján tehát az adósságválság megoldását célzó intézkedések elmozdultak a holtpontról, konkrét lépésekről születtek megállapodások, bár a részletek még tisztázatlanok, s az elkövetkezendő napokban-hetekben az ezekről megjelenő hírek számottevően befolyásolják majd a hangulatot.
A döntések nyomán a piacokon kialakult eufória, amelyek eredményeként közép-európai idő szerint délután három órakor a londoni tőzsde vezető részvényindexe az FTSE-100 3,21, a párizsi CAC 40 5,4, a frankfurti DAX pedig 4,96 százalékos pluszt mutatott az előző napi zárásokhoz képest, elsősorban annak köszönhető, hogy a csúcstalálkozó előtt komoly aggodalmak fogalmazódtak meg azzal kapcsolatosan, hogy lesz-e egyáltalán elmozdulás a legfontosabb kérdésekben.
A frank nem veszített erejéből
Törékeny azonban az optimizmus, amit jól mutat, hogy az euró a frankkal szemben nem tudott érdemi erősödést felmutatni. Hajnalban ugyan az euró-frank jegyzés 1,2228 frankról 1,2289-ig emelkedett, itt azonban az alpesi deviza megszédült: három órára 1,2211-es szintig ereszkedett. S ez a szint nem sokkal van magasabban az 1,2 franktól, amelyet a svájci jegybank mint védendő határt megjelölt.
A forint kimaradt az emelkedésből
A hazai eszközök piacait ugyanakkor nem osztatlan az öröm. A Budapesti Értéktőzsdén az európai piacokhoz hasonlóan emelkednek az árfolyamok (a délután közepén a részvényindex, a BUX 3,88 százalékos pluszt mutatott), a forint azonban változatlanul 300 forint közelében jár az euróval szemben, ami mellett – ahogy arról korábban beszámoltunk – a mai diszkontkincstárjegy-aukció is sikertelen volt.
