Az államháztartásnak a GDP-hez viszonyított 1999-es hiánya elmarad az előirányzottól. Mint arról a múlt héten Thuma József, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára beszámolt, a ráta az előzetes adatok szerint nem 4,0, hanem csak 3,9 százalék volt december végén. A hírt akár meglepetésként is lehet értékelni, hiszen a hiány a múlt év első felében messze meghaladta az időarányos értéket, és a kedvező makrogazdasági tendenciák ellenére még november végén is 6 százalékkal lépte túl a deficit az eredetileg tervbe vett 438,1 milliárd forintot. A tisztségétől kora miatt hamarosan megválni kénytelen Thuma elmondta, hogy az államháztartás pozíciója nyártól indult javulásnak, s a kiemelkedően sikeresnek tekinthető december hónapnak köszönhetően lett végül is 420,5 milliárd forint a deficit, közel 18 milliárddal kevesebb, mint az év egészére vonatkozó előirányzat. Az alrendszerek közül a központi költségvetés több mint 50 milliárd forinttal kevesebb hiányt halmozott fel 1999-ben, míg a tb-alapok a tervezettnél 16,1 százalékkal nagyobbat. Érdekesség, hogy november végén a tb-alapok deficitje még 92,5 milliárd forintot tett ki, az év utolsó hónapjában azonban több tényező is jótékony hatással volt az egyenlegre. A magas bérkiáramlás miatt 16 milliárddal több járulék folyt be a kasszába, a decemberi nyugdíjak jelentős részét az Y2K probléma miatt pedig már novemberben kifizette a biztosító. A végül csupán 48,4 milliárd forintos deficitet azonban leginkább a vagyoneladások segítették. Az egész évre tervezett 53,7 milliárd forintos vagyonértékesítési bevétel közel 24 milliárddal túlteljesült, amiben jelentősen közrejátszott a Richter-részvénycsomag eladásából származó összeg.
Az államháztartás pozíciójáról a külföld is elismerően nyilatkozott, de a tekintélyes német újság, a Handelsblatt figyelmeztet: a folyó évre tervezett 3,5 százalékos hiányt a rendkívüli bevételek hiányában nem mindenki tartja elérhetőnek. –
