A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben érintett két ügyvédet “vesztegetést állítva elkövetett, befolyással üzérkedéssel” vádolja. A per első napján vallomást tett az ügy másod- és harmadrendű vádlottja; az ügyvédként praktizáló vádlottak azt mondták, nem érzik magukat bűnösnek.
Wieszt János csak az eljárás egy későbbi szakaszában kíván vallomást tenni, és a kérdésekre is csak akkor fog válaszolni. A volt szocialista politikus a szerdai tárgyalás után újságíróknak annyit mondott, politikai jellegű támadás áll az ügy mögött, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy számára fontos bizonyítékok nem kerültek a bíróság elé.
Wieszt János egy korábbi vallomásában manipuláltnak nevezte az ügyben előkerült hang- és videofelvételt. Mint korábban elmondta, kölcsönt vett fel, amit később visszafizetett, így nem követett el bűncselekményt.
A vádirat szerint G. István Bertalan vállalkozó 2010. május 17-én tett feljelentést Wieszt János ellen, s ahhoz egy 2007-ben, rejtett kamerával készített felvételt csatolt. Mint írták, a felvételen látható, amint Wieszt János 2007. július közepén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Krisztina körúti irodájában 2,2 millió forint összeget vesz át a feljelentőtől. A vállalkozó a felvételt néhány nappal a feljelentés megtétele előtt feltöltötte egy videomegosztó portálra.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség által indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség korrupció elleni ügyek osztálya folytatta le.
Az ügyész általi ismertetett vádirat szerint a vállalkozó az általa korábban bérelt XI. kerületi üzlethelyiségre 2005 októberében vételi kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. Ezt követően felkereste őt a másodrendű vádlott ügyvéd, B. Péter András – aki ekkor a kerületi önkormányzat jogi bizottságának külsős tagjaként tevékenykedett – azzal, hogy az adásvétel csak úgy jöhet létre, ha a vállalkozó átad neki 8 millió 250 ezer forintot.
A vádhatóság szerint a jogász azt a látszatot keltette, hogy a pénzt az értékesítésről döntő személyeknek továbbítja. “Miután a kapcsolatai felhasználásával G. István Bertalan ellenőrizte azt, hogy a tőle pénzt kérő ügyvéd önkormányzati kapcsolataira vonatkozó állításainak van alapjuk, az összeget 2005. november 3-án az ügyvédnek átadta” – olvasható a vádiratban. A pénz átadása után a vállalkozóval adásvételi szerződést kötött az önkormányzat.
A vállalkozó 2007 áprilisában egy általa bérelt másik önkormányzati ingatlanra is vételi kérelmet nyújtott be. Wieszt János – aki ekkor a XI. kerület önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának elnöke volt – az ügyészség szerint egy a vállalkozótól kért személyes találkozón előbb 1,5 millió, majd 2,2 millió forint megfizetését kérte azért, hogy az önkormányzat az üzlethelyiséget a vállalkozó tulajdonában lévő kft.-nek értékesítse.
A vállalkozó 2007 júliusában – a rejtett kamerával rögzített felvétel tanúsága szerint is – átadta a kért összeget Wieszt Jánosnak. Az adásvételi szerződést 2007 októberében megkötötték. A vádhatóság szerint a szerződéskötés után Wieszt János további egymillió forintot követelt a vállalkozótól, arra hivatkozva, hogy a korábbi címen található, harmadik ingatlanra, egy 24 négyzetméteres lakásra kizárólag az ő vételi szándéka miatt írtak ki nyilvános pályázatot, de a feljelentő ekkor már nem volt hajlandó fizetni.
A vádirat másik pontja szerint az önkormányzat 2007 novemberében pályázatot írt ki egy másik, Kosztolányi Dezső téri üzlethelyiség bérleti jogának értékesítésére. Egy másik vállalkozó, D. Zoltán László közölte a korábban már egyéb ügyeiben eljáró B. Sándor ügyvéddel, hogy a bérleti jogot meg kívánja szerezni.
A jogász, aki a per harmadrendű vádlottja, közölte a vállalkozóval, hogy a pályázat megnyeréséhez ötmillió forintot kell fizetni “kenőpénzként”, amelyet ő “a megfelelő helyre” továbbít, vagyis azt a döntésben illetékes személynek kell kifizetni a bérleti jog megszerzése érdekében – olvasható a vádiratban. E szerint a vállalkozó a kért összegből félmillió forintot készpénzben átadott az ügyvédnek, a fennmaradó 4,5 millió forintot pedig átutalta az ügyvéd bankszámlájára. A bérleti szerződést 2008 februárjában a vállalkozó cégével megkötötte az önkormányzat.
A Wieszt-ügy 2010 májusában pattant ki. Az index.hu portálon akkor megjelent videofelvételen a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint Wieszt János, az MSZP akkori helyi frakcióvezetője kétmillió forint csúszópénzt fogadott el. A pénz átvételekor egy önkormányzati üzlethelyiség eladásáról volt szó. A Fidesz helyi szervezete a videofelvétel alapján hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tett a politikus ellen.
Wieszt János az ügy kirobbanásakor ártatlanságát hangoztatta, illetve azt mondta, hogy a politika áldozata. A nyomozó ügyészek 2010. június közepén meggyanúsították, és a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását. A volt politikus 2010 novemberétől 2011 augusztusig házi őrizetben volt, azóta lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll. A további két vádlott szabadlábon védekezik.
Az ügy a bűncselekmény tárgyára való tekintettel kiemelt jelentőségű ügynek minősül, abban a Fővárosi Törvényszék soron kívül köteles eljárni.
A per júniusban tanúk meghallgatásával folytatódik.
