A kvóták tekintetében a mezőgazdasági csatlakozás szempontjából legproblémásabbnak tartott tagjelölt ugyanabban a cipőben jár, mint Magyarország. A brüsszeli bizottság a tényleges termelést messze meghaladónak találja a 6 éves időszak végére igényelt 13,7 millió tonna tejkvótát. Varsó 2,2 millió tejelő marhára, 1,5 millió szopós borjúra és több mint 2 millió vágómarhára kért támogatást – egyelőre ezek a számok sem férnek bele a másik oldal elképzeléseibe. A lengyelek számára vélhetően a legnagyobb csapást annak az átmeneti kérelemnek az elutasítása okozza, amely szerint Varsó 5 éven át védővámokkal óvhatta volna piacát az EU más tagországainak mezőgazdasági termékeivel szemben. Ez az igény azonban összeegyeztethetetlen azzal, hogy Lengyelország az unió belső piacának része lesz.
Az EU tudomásul veszi azt a szlovén kérést, hogy a hatályos “földrajzi elnevezést” a csatlakozást követően gyorsított eljárással lehessen megvédeni. A kérelemnek a lipicai lovak származási helyéről folyó, Szlovénia, Ausztria és Olaszország között kibontakozott vitában lehet jelentősége. Ljubljana azt szeretné elérni – egyelőre hiába -, hogy a marha- és tejkvóták elosztásának uniós szabályait 2013-ig ne kelljen a gyakorlatban bevezetnie. Az EU ellenzi a burgonya keményítőre vonatkozó szlovén kvótaigényt, mivel tudomása szerint az országban az elmúlt években egyáltalán nem gyártottak keményítőt.
Észtország 900 ezer tonnás tejkvótát ajánlott, de azt az unió soknak találja. A marhakvótáknál ugyancsak álláspontjának felülvizsgálatára szólítják fel Tallinnt (50 ezer bika, 2 ezer szopós borjú és 106 ezer vágómarha). Észtország éghajlati viszonyaira hivatkozva az EU-ban előírt 2,2 milliméteres minimális (gabona) szemnagyság helyett 2 millimétert kért; a bizottság, további információktól függően, nem zárkózik el az állandó derogáció jóváhagyásától. Az unió elnapolja a választ arra a kérésre, hogy az éghajlat miatt e tagjelölt a vetési időt május 15-ről június 15-re vihesse át. Tallinnak további tájékoztatást kell adnia arról, milyen állami támogatási formákat akar megtartani.
Prága a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében import biztosítási záradékot szeretne beépíteni a csatlakozási szerződésbe, ami Brüsszel szerint összeegyeztethetetlen a határellenőrzéseknek az áruk szabad mozgását lehetővé tevő megszüntetésével. A belső piaci szabályokkal nem fér össze, ezért elutasításra talált az a kérés, hogy átmeneti időszakok beiktatásával és egyéb intézkedésekkel küszöböljék ki a csatlakozás után várható ársokkot. Prága 3,1 millió tonna évenkénti tejkvótára számít, amire hasonló választ kap majd, mint Budapest és Varsó. Ugyanez a helyzet a támogatásra javasolt tejelő marhák (305 ezer) és szopós borjak (230 ezer) számával.
