Gazdaság

A DEUTSCHE TELEKOM INTERNETES STRATÉGIÁJA – A vágy virtuális tárgya

A Deutsche Telekom (DT) az európai internetes piac meghatározó szereplője kíván lenni. Leányvállalata, a T-Online 9 százalékának nyilvános részvénykibocsátása az utóbbi napokban zajlott le.

Már-már félelmet keltő, micsoda étvágy mutatkozik Európában az internetes cégek részvényeire. Nem akarván sovány haszonnal beérni, a befektetők addig srófolták az olasz Tiscali internetszolgáltató árfolyamát, míg a vállalat piaci értéke nagyobb lett, mint a Fiaté – s mindez egy olyan országban történt, ahol a lakosságnak kevesebb mint az egytizede szörföl a világhálón. Az ibériai és latin-amerikai internettársaságok kiterjedt portfólióját egybefogó spanyol Terra Systems piaci kapitalizációja 33,6 milliárd dollárra rúg, messze meghaladva az Amazon.com 22 milliárdját.

Most azonban még az eddigieknél is nagyobbat haraphattak az európai internetes cégekre éhes befektetők. A DT – az első nyilvános részvénykibocsátás (IPO) keretében – 9 százalék erejéig bocsátotta tőzsdére internet-hozzáférést kínáló leányvállalatát, a T-Online-t. Ez 38 milliárd dollárra növelheti a cég értékét, ami felülmúlja a Dresdner Bank kapitalizációját, és csaknem négyszerese a Lufthansáénak.

Miként lehetséges ez? A T-Online a maga 4,2 millió előfizetőjével a legnagyobb népszerűségnek örvend az internet-hozzáférést nyújtó európai cégek közül, s toronymagasan vezeti a kontinens leggazdagabb piacát. Emellett a riválisoktól – így például az America Online-tól (AOL) eltérően – a DT abban a kedvező helyzetben van, hogy mobilszolgáltatást is folytat, miáltal a T-Online meghatározó szereplője lehet a következő nagy őrületnek, a mobil internetezés elterjedésének.

A részvényeladás rendkívül fontos Ron Sommer vezérigazgató azon terve szempontjából is, hogy a DT globális erővé váljon az internetpiacon. A példa nyomán ráadásul szerte Európában nekilódulhat az internetes részvények nyilvános kibocsátása. Az egykor monopolhelyzetben lévő francia, olasz és holland távközlési vállalatoknak egyaránt szándékában áll követni a DT példáját. Internetes részvényekkel felfegyverkezve, e cégek tovább folytatják majd külföldi terjeszkedésüket.

AMERIKAI JELENLÉT. A DT arra is készül, hogy az amerikai szolgáltatókkal saját pályájukon szálljon versenybe. Sommer elhatározta, hogy erősíteni kell a jelenlétet az Egyesült Államokban, ahol meg is kezdte a tárgyalásokat számos társasággal. A globális adathálózatot működtető denveri központú Qwest Communications International tőzsdei árfolyama március 1-jén 27 százalékkal szökött fel ama spekuláció hatására, hogy a vállalat egyesül a DT-vel. A fúziót nehéz lesz nyélbe ütni, minthogy a Qwest előzőleg már megállapodott a US Westtel a felvásárlásról. Egyes források szerint a US West esetleg önként belemegy abba, hogy a Qwest elálljon a felvásárlási egyezségtől, s ezt követően a DT külön-külön tenne ajánlatot mindkét amerikai cégre. Joseph Naccio, a Qwest vezérigazgatója állítólag támogatja az ügyletet (s magas beosztást szeretne kapni az új vállalatban).

Egy komolyabb amerikai felvásárlás serkentőszerként hatna a DT-re, amely Németországban és általában Európában domináns pozíciót élvez, a tengerentúlon viszont meglehetősen gyenge. Azonkívül még nem tért magához abból a sokkból, amit a Vodafone AirTouch okozott a rivális Mannesmann megszerzésével. “Vannak hiányosságok, amelyeket fel kell számolnunk, hogy utolérjük a Vodafone-Mannesmannt” – ismeri el Jeffrey A. Hedberg, a DT nemzetközi üzletágának igazgatója.

Vajon képes lesz-e a DT véghezvinni a globális expanziós terveket? Eleddig egyetlen cégnek sem sikerült – még az AOL-nak sem – kiűznie a domináns helyi szereplőket, és meghódítania az európai internetpiacot. Túl erősnek bizonyultak a kulturális és a nyelvi korlátok. A DT korábbi külföldi kísérletei is vegyes osztályzatokkal értékelhetők.

PÉNZBŐSÉG. Van azonban egy komoly előnye a DT-nek: pénztárcája a legvastagabb az összes volt európai távközlési monopólium közül. Az AT&T és a Yahoo! együttes piaci értékét meghaladó 260 milliárd dollárnyi kapitalizációjának köszönhetően képes arra, hogy nagy felvásárlásokat hajtson végre bárhol a világon. A T-Online tőzsdére vitele után arra akarja használni a leányvállalat részvényeit, hogy internetes és médiaérdekeltségeket kebelezzen be Európában és az Egyesült Államokban. Forrásait további milliárdokkal fogja gyarapítani a T-Mobil nevű részleg és a németországi kábeltévé-hálózat leválasztása.

A jó akvizíciók kulcsfontosságúak. A tisztán csak internetes szolgáltatással foglalkozó cégek, mint az AOL, szintén uralni akarják a mobil üzletágat, amelynek értéke a DT számításai szerint Európában két éven belül eléri a 20 milliárd dollárt. Korántsem bizonyos azonban, hogy a T-Online képes lesz exportálni belföldi sikereit. A DT-nek mozgékony vetélytársakkal kell szembenéznie, olyanokkal, amelyek nem hordozzák az állami intézmény bürokráciájának örökségét. “Mi internet-sebességgel dolgozunk, ők monopólium-sebességgel” – gúnyolódik Nina Brink, a rotterdami központú World Online International elnök-vezérigazgatója, eldicsekedve azzal is, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatás terén – 15 országban másfél millió előfizetőjük van – már megelőzték a KPN holland ex-monopóliumot. Ráadásul a DT külföldön nem építhet ugyanazokra az előnyökre, mint odahaza. A T-Online sikerét nagyban előmozdította az a belső hálózat, amelyen keresztül a felhasználók gyakorlatilag az összes német bankban hozzáférhetnek számlájukhoz.

Az igazi tesztre a következő két évben kerül sor, a mobil internetezés elterjedésével. A DT különleges pozícióból vág neki e küzdelemnek Németországban, ahol D1 nevű leányvállalata a második legnagyobb mobilszolgáltató, valamint Nagy-Britanniában, ahol a One2One mobilcég az övé. A riválisoknak, köztük az AOL-nak, nem lesz más választásuk, mint e hálózatokat használni, hogy elérhessék saját előfizetőiket, és kivehessék részüket a mobil internetezés hatalmas hasznából.

A FŐ ELLENFÉL. Németországon és Nagy-Britannián kívül ugyanakkor a DT hátrányban lesz. A fő vetélytárs a Vodafone, amelynek mobilhálózatai – a Mannesmann felvásárlása nyomán – a legnagyobb területet fedik le Európában. Ezt ellensúlyozandó, a DT kénytelen lesz részint helyi tartalmú, részint exkluzív szolgáltatásokat kínálni. Éppen ez volt az egyik oka annak, hogy februárban a T-Online 6,5 százaléknyi tulajdonhányadának átengedése fejében megszerezte a Club Internetet, a rendszeres felhasználók száma alapján Franciaország második legnépszerűbb online szolgáltatóját.

A verseny tétje akár az is lehet, hogy ki tud először létrehozni egy meghatározó európai portált. A T-Online-nak mindenekelőtt a Yahoo!-val kell fölvennie a harcot, amely a róla – mint az internet úttörőjéről – kialakult imázsra építve Európa vezető portálcégévé vált. Ezáltal képes magához csalogatni azokat a hirdetőket és az elektronikus kereskedelemben érdekelt vállalatokat, amelyek nem akarnak külön-külön vásárolni web-felületeket az internet-hozzáférést nyújtó tucatnyi helyi szolgáltatótól.

A DT mindazonáltal abban bízik, hogy egyre inkább a pénz beszél majd. Ha a német vállalatnak sikerül mihamarabb megtalálnia a megfelelő partnereket, jó eséllyel veheti föl a versenyt az olyan riválisokkal, mint a Vodafone vagy az AOL – és továbbra is az egyik főszereplője lehet a kábelkorszaknak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik