Belföld

Minden második gyermek nélkülöz Magyarországon

Gyermekszegenyseg(210x140)(3).jpg (gyermek, szegénység, )
Gyermekszegenyseg(210x140)(3).jpg (gyermek, szegénység, )

Az elmúlt három évben sokat romlott a helyzet.

A tavaly végzett kutatás szerint a Magyarországon élő gyerekek 42 százaléka nem tudja rendszeresen meghívni magához a barátait, 35 százalék nem jut el nyaralni, 29 százalék pedig anyagi okok miatt nem vesz részt szabadidős tevékenységekben – például sportfoglalkozáson, zenetanulásban. Az alapvető szükségletek tekintetében az újonnan vásárolt ruha és a napi étkezés megfelelő minősége is probléma.

Különösen veszélyeztetettnek minősülnek azok a gyerekek, akiknek szülője alacsony végzettségű, munkanélküli vagy egyedül gondoskodik gyermekéről, hiszen így kisebb eséllyel tudja gyermeke számára biztosítani a jólléthez szükséges alapvető feltételeket.

„Egy gyermek akkor van jól valójában, ha anyagi, érzelmi és értelmi, fizikai, kulturális, valamint szociális szükségletei egyidejűleg kielégítést nyernek, és a gyermek maga is úgy érzi, hogy megfelelő az életminősége” – fejtette ki Gyurkó Szilvia, az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) Magyar Bizottságának gyerekjogi igazgatója.

GYERMEKEK ÉS JOGOK
Az ENSZ Gyermekjogi egyezményének elfogadása óta a gyermekszegénység és a gyermekek nélkülözése gyermekjogi kérdés. A Magyarországon 1991-tőlérvényben lévő nemzetközi dokumentum az állam feladatává és kötelességévé teszi a gyermek legfőbb érdekének, valamint megfelelő testi, lelki fejlődésének és jóllétének biztosítását. Egy gyermek jólléte akkor biztosított, ha anyagi, érzelmi és értelmi, fizikai, kulturális, valamint szociális szükségletei is egyidejűleg választ kapnak – és a gyermek maga is úgy érzi, hogy megfelelő az életminősége. A gyermek jólléte veszélyben van, ha jogai nem érvényesülhetnek, ha lehetőségeiben megfosztott, és ha szükségletei kielégítésében nélkülözésnek vagy szegénységnek van kitéve.

 

A most ekészült felmérésből kiderült, hogy a gyermekek jóllétének biztosítása nem elsődlegesen pénzügyi kérdés, hiszen kiemelkedő szerepe van a családok, gyermekközösségek, egy-egy lakókörnyezet helyzetének javítását célzó lokális, alulról jövő, civil és központi kezdeményezéseknek is. Ezek közé tartozik például a szülők iskolája, a nők és anyák önsegítő szervezetei, a közösségikertek-kezdeményezés, az élménykommandó, az otthagyott könyvek mozgalma vagy az „Ünnepeljük meg minden gyermek születésnapját!” és a „Vegyél még egy pólót!” akció is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik