Sírfeliratnak készült ez írás, ugyanis eladták a Borozó feje fölül a házat hotelnek. Kivásárolják a roskatag műemlékből a lakókat. Szállodát terveznek. Kacsalábon forgót. A lakók azonban maradtak. A szálloda építése újabb évre kitolatott. Bánat ez meg öröm is. Bánat, hiszen tovább foszlanak a falak. A város közepén csúflakodik a piszkos elhanyagolt nyomorúság. Mindazonáltal öröm, mert a zsúfolt kifőzés sokak kedvence. Otthonosan visszajárnak belé megenni mindazon főzelékeket, amiket gyermekkorukban ridegen visszautasítottak.
Nincs fényes portálja a Borozónak. A Mérleg utcába beforduló úgy talál rá könnyedén, hogy szűk bejáratának ajtajában az utcán várakoznak kitartóan hóesésben is. Gyilkos tekintetekkel méregetik a künnállók a boldogan evőket egészen addig, amíg ők lesznek irigyelt ülőhelyekhez jutottak, akiket átdöfnek a később érkezettek pillantásai.
Várakozás közben előműsor: ki-ki egyetlen pontra függeszti szemét. A pulton üveglap áll. Rajta körömlakkal kiírva a napi étlap. Mint külvárosi kispiszkos moziban, az ötvenes években a nagyfilmet megelőzte az artista műsor: a Borozóban gyomornedveket fölpezsdítő előjáték a menü elképzelése, hogy mire helyhez jutunk, elfeledjük, mit terveztünk előlegben.
Főzelék feltéttel. Főzelék feltét nélkül, főzelék feltétlenül. Úgy mint: kelkáposzta (bundás kenyérrel), zöldbab, tök, sóska, paraj, szárazbab, zöldborsó. Főzelék jellegű ételek: lecsó háziasan, lecsó tojással, sajtos csicsóka, brokkoli csőben sütve, paprikás krumpli, parajpuding, rebarbarás omlett, zöldséges palacsinták. Valamint pirított tarhonya, puliszka, pirított rizs, sült krumpli, főtt krumpli, galuska, makaróni, spagetti. Flanc és felvágás nélküli levesek: uborkaleves, borkrémleves, bableves, újházi tyúkhúsleves. Na meg a sültek: vadsertéscomb, bifsztek bacon-kéregben, velő rántva, marsallmáj (kapros babsalátával), tárkonyos birkapecsenye.
Kitetszik mindebből, hogy a Borozó dacosan fittyet hány a nouvelle cuisine steril ajánlatainak. Nem követi a fogyókúrázás módiját. Tésztaajánlatai is aggasztóan ómódiak: kapros juhtúrós palacsinta, túrós csusza tepertővel. Áfonyával töltött palacsinta. Almával, eperrel töltött. Rakott palacsinta. Somlói. Aranygaluska, rétesek. Rizsfelfújt. Rózsafánk gyümölcsízzel. Máglyarakás. Madártej. Mákosguba. Káposztás tészta, ó, káposztás tészta! Őszibarackos lepény.
Ideiktatnám valamennyi ajánlatát Dankó János gasztronómusnak – így titulálja magát névjegyén. Öröm kimondani az özönvizek előtti békét sugárzó ételek nevét. Egy elmerült gasztronómiai éden megannyi gyomrot terhelő emlékét.
A legjobb tavasztól őszig. Idényzöldségekből készülnek a főzelékek. Valamint: nyitva van az ajtó. Télen csukva. Ebéd után leghelyesebb tisztítóba menni, és hajat mosni. (Akinek van.) A megpróbáltatások sokszorosan megtérülnek élvezetben, költségkímélésben. Díszebédekre nem ajánlom. De vasárnap délben is nyitva, a gyerekekkel is megfelelő családi kirándulás. –
– Konyha: perfekt
– Kiszolgálás: szélsebes
– Környezet: a hatvanas évek dizájnja
– Levesek: 180 forintig
– Előételek: 200 forintig
– Főételek: 850 forintig
