Mozgó autón kereket cserélni – ehhez hasonlítható a 2000. évre való felkészülés. Izgalmas kihívás, itthon mégsem vált ki senkiből játékszenvedélyt: nincsenek olyan fogadások, amelyek a következményeket latolgatnák: Hányan fognak pénzt kivenni a bankból? Merre mozdulnak a részvényárfolyamok? Lesz-e elég kenyér? Hol és mennyi időre szünetel az áramszolgáltatás? Elönt-e a szennyvíz egyes területeket? Hány lift áll le? És így tovább.
Az érdektelenség oka, hogy minden érintett túlzottan visszafogottan, egyszínűen nyilatkozik a felkészülésről: “Tegnapról mára ennyit haladtunk, köszönjük, időben kész leszünk”. Legfeljebb annyit árulnak el, hogy “bizony kevés a pénzünk, nem lesz százszázalékos az átállás”. Nem kapunk olyan híreket, mint az amerikai sajtó, hogy “Los Angelesben egy, a millenniumi projekt keretében végzett teszteléskor a szennyvíz elöntötte a városi parkot”, vagy hogy “a pennsylvaniai atomerőmű leállt a tesztelések során”. A cégek felkészültségi állapotukat nem jelentetik meg folyamatosan hirdetésekben, mint például Hollandiában. Márpedig jó lenne, ha nálunk is fény derülne a gondokra – még az előzetes vizsgálatokkor, nem pedig jövő januárban.
Hiszen nyilván vannak Magyarországon is fennakadások, csak a szakemberek úgy ítélik meg, hogy akkor tesznek jót a társadalommal, ha nem avatják be a laikusokat a problémákba. Pedig a hiteles tájékoztatáshoz hozzátartozna, hogy ne csak informális úton szerezzünk tudomást például arról, hogy most már (a jelenlegi készültségi szint alapján) nem kell áramkimaradástól tartanunk az év elején. Ezért is készített felmérést a Figyelő a hazai vállalatok körében.
Egyes sajtójelentések szerint ugyanis Oroszországban igencsak elmaradtak a 2000. évre való informatikai felkészüléssel, márpedig ez minket is érzékenyen érint, hiszen a Magyarországra importált földgáz jó része onnan származik. Az információ az amerikai sajtóban látott napvilágot, a magyar kormányzati honlapon csak ennyi áll: “Az orosz partner írásos garanciát adott a gázszolgáltatás zavartalan biztosítására. A magyar fél felkészült egy időleges kiesésre is.”
OROSZ RULETT. Ez év májusában a Mol Budapesten megtartott V. Gázkereskedelmi Konferenciáján a Gazprom és a Mol diszpécserszolgálatának vezetői tárgyaltak egymással a gázszállítások biztonságossá tételéről az évezredváltás kapcsán. Ezt követően a Gazprom illetékes vezetője írásos garanciát adott a folyamatos gázszállításra. A magyar társaság más beszállítókkal is folytatott már ilyen jellegű egyeztetéseket. Az amerikai félelmek onnan erednek, hogy szakértőik úgy látják: Oroszország nem a megfelelő helyekre teszi a hangsúlyt a millenniumra való felkészülésben. Az ottani Y2K szakértők ugyanis csak a hardverekre koncentrálnak, jobban mondva csak a telefonközpontokra és a számítógépes mikrocsipekre. “A szoftvereknél fellépő problémát egyáltalán nem látják át – véli Vivek Wadhwa, egy észak-carolinai szoftverfejlesztő cég, a Relativity Technologies elnök-vezérigazgatója -, nem értik, hogy a vállalati vezetői informatikai és számviteli rendszereket is javítani, majd tesztelni kell.
Egy jól elkészített Y2K (Year 2000) projektterv nagyszabású vállalati optimalizálási folyamat elindítója lehet – már ha erre nyitottak a vezetők. A dátumváltásra történő átállás során ugyanis – ha alaposan végzik – átláthatóvá, s annak nyomán átszervezhetővé válnak egyes vállalati folyamatok. A Gulden Burson-Marsteller kommunikációs tanácsadó cég állítja: a projekt révén egy vállalat akár erősítheti is hírnevét, ha jó kommunikációs stratégiát választ. Gulden Julianna, a cég ügyvezető igazgatója szerint minden körülmények között közvetlen kommunikációt kell biztosítani. A jövő évre nézve fel kell készülni arra az esetre, ha januárban kiderülne: nincs minden rendben. Egy pánikhelyzetben ugyanis sokkal nehezebb a hatékony kommunikáció, ilyenkor általában fejvesztve keresik, hogy ki hagyja jóvá a nyilatkozatokat, vagy azoknak milyen legyen a hangvétele. A hangulat mindenképpen átüt.
Egyelőre azonban nem jellemző a kapkodás sem a cégeknél, sem pedig a hétköznapi életvitel tekintetében – ez derül ki abból a több mint négyszáz válaszból, amely a Figyelő Millenniumi bomba című kérdőívére érkezett (Figyelő, 1999/25. szám).
NINCS PÁNIKHANGULAT. Olvasóink közel kétharmada megfelelően tájékozottnak érzi magát a dátumváltással kapcsolatban, miközben úgy látják, hogy a sajtó keveset foglalkozik a problémával, illetve szenzációhajhász módon, pánikot keltve közelíti meg.
Az ügy fontosságával majdnem mindenki tisztában van, mindössze 8 százalék azoknak az aránya, akik mesterségesen felnagyított problémaként érzékelik. A válaszadók több mint 50 százaléka látja úgy, hogy csak helyi szinten lesznek fennakadások, s alig 18 százalék azoknak az aránya, akik világméretű gazdasági kihatásra számítanak. A komoly gondokra felkészülők bő többsége is azt gondolja: rövid távon lesznek csak érzékelhetők a negatívumok, nagymértékű gazdasági visszaeséstől pedig mindössze 7 százalék tart (kismértékűtől viszont a válaszadóknak majdnem a fele).
Meglepő viszont az az attitűd, amelyre a “mekkora veszélyek leselkednek Önre az alábbi területeken az ezredforduló tájékán” kérdéssorra adott válaszokból következtethetünk: a legnagyobb félelem ugyanis a pénzintézetekkel szemben van, márpedig közismerten ez az a terület, amely legjobban áll a felkészüléssel. Túlzott aggodalom azért nem mutatkozik, hiszen az itt kapott átlagérték sem éri el a skála felét, az 5-ös értéket (lásd a mellékelt táblázatot a 35. oldalon).
BANKOS NYUGALOM. Feltételezésünk szerint olvasóink bő többsége tudja: a pénzszektor áll legjobban a millenniumi bomba hatástalanítását megcélzó projektekkel, s ez az a terület, ahol a legtöbb pénz is van az ilyen, látszólag “fölösleges” beruházásokra. A mögött tehát, hogy mégis a pénzintézetekkel szemben mutatkozik a leginkább félelem, az húzódhat meg: olvasóink a pánikhatástól félnek, vagyis attól, hogy a gondot a bankok esztelen megrohamozása fogja okozni. Ez a hozzáállás azonban több okból sem indokolt. Egyfelől a bankok felkészülése magában rejti a pánikhelyzetek kezelését is (a Postabank ominózus megrohamozása óta erre valószínűleg a szürke hétköznapokon is jobban odafigyelnek), másfelől általános tapasztalat, hogy a jóslat beteljesíti önmagát. Most még időben vagyunk, ezt a pszichés hatást még mindenki kontrollálhatja. Bolgár Gábor, a DTI Consulting 2000-es üzletág igazgatója erről a kérdésről így nyilatkozott: “Szakemberként azt tapasztalom, hogy a bankok különös gondossággal készülnek az ezredfordulóra. Magánemberként sem számítok másra.”
A 2000. évi probléma szakértői kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy felelősségteljes tulajdonosi háttérrel rendelkező cégek már elkezdték a dátumváltásra való felkészülést. A KPMG Consultingnál külön csoport foglalkozik a hazai környezetre szabott tanácsadással: a projekt menedzselését az elejétől a végéig tanácsokkal látják el; csupán egy-egy ponton avatkoznak be; vagy pedig az addigi eredményeket világítják át. Mint Morvay Géza igazgató elmondta, a felkészülésnek ebben az utolsó fázisában már fokozottabban mérlegelik a megrendelések kockázatát, s leginkább csak átvilágítás típusú megbízást vállalnak.
Felmérésünk alapján mindössze a cégek 11 százaléka van túl a projekten, az intézmények felénél a javításokat vagy a végső teszteket végzik. Szeptember végére a teljes minta 61 százalékánál fejezik be az átállást.
FELKÉSZÜLÉS A KRÍZISRE. Ahogyan az “a nagykönyvben meg van írva”, a vállalati méret szerinti bontás alapján legrosszabbul a 9 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások állnak, közülük majdnem 40 százalék még csak a probléma tudatosításáig, a felelősök megnevezéséig jutott el. Ahol még nem kezdték el a felkészülést, ott már csak krízismenedzsmentre van lehetőség. Ebben a tanácsadók és a szoftvercégek is tudnak segíteni. A DTI Consulting “termékei” között szerepel olyan, különböző vállalati méretre szabott tervkészítési metodológia, amellyel a katasztrófa-elhárítás, az üzleti folytonosság fenntartásának kidolgozása válik lehetővé. A krízisidőszak áthidalására kínál megoldást ügyfeleinek a Scala ECE Hungary. Azok a cégek, amelyek olyan régi ügyviteli szoftvert használnak, hogy annak lecserélése az ominózus dátumon túlnyúló projektet igényelne, hozzájuthatnak úgynevezett kiváltó megoldáshoz, amely új szoftver (tehát 2000-kompatíbilis), installálása gyors, de csupán a fő funkciókat tudja.
A cégek 40-50 százalékában jelentéktelen számban előfordulhatnak meghibásodások, kisebb-nagyobb fennakadást pedig 15-20 százalék vár a saját rendszereiben – derül ki felmérésünkből (az Y2K specialisták válaszai adják az alsó határt, a nem szakértői vélemények pedig a felsőt). Külső tanácsadói segítséget a cégek egyharmada vesz igénybe, főként a nagyvállalatok, s természetesen a pénzintézetek.
A cégek közel 40 százalékánál levélben, körlevélben jutnak információhoz partnereik felkészültségéről, s feleennyi a személyes találkozókon tájékozódók aránya. A kulcsfontosságú partnereket illetőleg a válaszadók 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azok felkészültségét már felmérték, és aggodalmaik vannak. (Az Y2K projektben dolgozók körében az arány jóval magasabb, mintegy 50 százalék.) Bízik a partnerekben – akár felmérték, akár nem – a válaszadóknak együttesen több mint 30 százaléka. Jó egyharmaduk nem foglalkozik partnereik felkészültségével. A jogi dokumentumokat eddig csupán a cégek 20 százaléka vizsgálta át, s meglepően magas (24 százalék) azoknak az aránya, ahol nem is tervezik ezt.
A dátumváltásra nem lehet tökéletesen felkészülni, mert mindenki valamilyen mértékben függ külső szervezetektől (alvállalkozók, beszállítók, ügyfelek), akiket nem tud rákényszeríteni arra, hogy a projektet kellő alapossággal hajtsák végre. Ezért a jogi felelősség korlátozása, adott esetben a szerződések kiegészítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy cég ne legyen bizonytalan helyzetben jövőre. A szoftvercégek, illetve a tanácsadók előre rögzítik, hogy nem vállalnak anyagi felelősséget termékeikért. Számítani lehet azonban arra, hogy 2000-ben azok a társaságok, ahol nem ment zökkenőmentesen az átállás, a szoftvert beszállítókra, a rendszerintegrátorokra, illetve a tanácsadókra próbálják majd áthárítani a felelősséget. Nagy lesz a zűrzavar, mivel nincs precedens. A jogászok véleménye eltérő a tekintetben, hogy milyen sikert érhet el az, aki a 2000-megoldásokat nyújtó cégeket perli. Ormós Zoltán, a Köves és Társai Clifford Chance Ügyvédi Iroda jogásza szerint nem kizárt, hogy ezeknek a vállalkozásiknak a kártérítési felelőssége jogi úton megállapítható. Magyarországon ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek körében nem jellemző az ilyen jellegű problémák jogi útra terelése, a peren kívüli megegyezéseknek nagyobb az esélyük.
A válaszadók fele tervezi, hogy a kritikus időszak előtt, arra felkészülve pénzt vesz ki a bankjából. Élelmiszert alig egynegyedük fog tartalékolni, s ezek többsége is csupán egy hétre elegendőt. A válaszadók 80 százalékának van otthon számítógépe, de csak felük mutat hajlandóságot arra, hogy megvizsgálja 2000-kompatibilitás szempontjából.
