Több mint 10 százalékkal gyarapodva, 1,4 milliárd dolláros bevételi többlettel zárta 1997-et a magyar turizmus. Ez egyben azt is jelenti, hogy 1993 óta az idegenforgalmi aktívum folyamatosan nőtt. A kutatók azonban az idén megtorpanásra számítanak. A GKI Gazdaságkutató Rt. idei első előrejelzésében a tavalyihoz hasonló többletet valószínűsít, mondván: a kiutazások növekvő számát a beutazók szaporodása várhatóan ellensúlyozni fogja. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Gazdaságelemző és Informatikai Intézetének igazgatója, Belyó Pál ugyanakkor csökkenő aktívumra számít. Az idén nincs olyan hazai rendezvény ugyanis, amely vonzerejével lökésszerűen növelné a bevételeket, miközben a kiutazások száma – s így a kivitt valuta – nagyobb mértékben nő majd, mint az elmúlt években.
Az első negyedév eredményeiből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint februárban nőtt, januárban és márciusban viszont csökkent az idegenforgalom aktívuma. Így az első három hónap egyenlege 170 millió dollár lett, szemben a tavalyi azonos időszak 159 milliójával. A KSH az első három hónapban 700 ezer vendéget regisztrált, akik összesen 2 millió vendégéjszakát töltöttek el kereskedelmi szálláshelyeken – lényegében ugyanannyit, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül azonban a külföldiek 3 százalékkal kevesebb időt töltöttek szállodában, panzióban vagy más fizető szálláson. Leginkább a szlovák és a lengyel turisták maradtak el (29 százalékkal jöttek kevesebben), jelentősen nőtt viszont a japán és az orosz vendégforgalom (38, illetőleg 30 százalékkal).
Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban a tavalyi forgalom megtartását is eredménynek értékelnék. Mint Bozzay Andrásné főosztályvezető elmondta, Közép- és Kelet-Európa országai között rendkívül erős a verseny a külföldi turisták megnyeréséért. Elvonja a vendégeket a lisszaboni világkiállítás, valamint a futball világbajnokság is. Így az a cél, hogy az idelátogatók az eddigieknél többet költsenek, amiben fontos szerepet játszhat a jó marketing és a változatos kínálat.
Az országpropagandával nincs is baj; a 15 idegenforgalmi képviselet munkatársai aktívak, jók a kiadványok, s a különböző vásárokon is sikert aratnak a magyar standok – válaszolta érdeklődésünkre Molnár Gabriella, az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) alelnöke, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnökhelyettese. A külföldi partnerek azonban változatlanul hiányolják az újdonságokat, s szegényesnek tartják a kínálatot. A határokon túli utazási irodák katalógusában jobbára csak Budapest és a Balaton szerepel, s nehéz a cégeket meggyőzni arról, hogy más úti célokat is felvegyenek a programjukba. Ez nem is csoda, hisz esőben a magyar tenger partján is alig van mit csinálni, másutt pedig még szerényebbek a lehetőségek. Kezd ugyan beindulni például a falusi turizmus, de az ebben érdekeltek még nem vették tudomásul, hogy egy tiszta ház nem elég. Fontos, hogy az egész falu szép legyen, s programok is csábítsák a turistát. A vendégváró osztrák porták mellett általában ott a gazdaság, meg lehet simogatni az állatokat, bioételeket kínálnak, van biciklikölcsönzés, s még azt is beírják a katalógusba, hogy hány éves gyerekek várják a nyári játszótársakat, akiknek külön programokat szerveznek. Itthon mindez még ritkaságszámba megy.
A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a beutazó turizmust mindenekelőtt a romló közbiztonság és a vendéglátós csalások veszélyeztetik. Mint Horváth Péter, az Ibusz turisztikai igazgatója rámutatott, hazánk vonzerejéhez hozzátartozott, hogy évekkel ezelőtt éjszaka is nyugodtan keresztül lehetett sétálni egy parkon, de ma már könnyen előfordulhat, hogy az erre vállalkozót kirabolják. Az éttermi robbantások és az autólopások szintén riasztóan hatnak. A külföldiek egyelőre nem választanak más úti célt emiatt – az Ibusz rendelésállománya legalábbis nem esett vissza -, ám nem árt emlékezni arra, hogy más országok forgalmát jó időre tönkretette egy-egy terrorista támadás.
A turizmus fejlesztési koncepciója is kiemeli az utasbiztonság és a fogyasztóvédelem erősítését. Az OIB 73 millió forinttal támogatja az idén a rendőrséget, kérdés persze, hogy ez a pénz mennyit javít a helyzeten. A Turisztikai Célelőirányzatból a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak juttatott 10 millió forint például éppen hogy fedezi a rendőrök mellett dolgozó tolmácsok költségeit. Persze az is igaz, hogy a jó közbiztonság megteremtése nem az idegenforgalom felelőseinek dolga. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szintén erősít: a nyári szezonban munkatársai rendőrök kíséretében rendszeresen ellenőrzik a belvárosi éttermeket és szórakozóhelyeket. Már eddig is több üzlet bezárását kezdeményezték, s terveik szerint nem tévesztik szem elől a taxisokat sem.
Az ágazat helyzete és az idegenforgalmi aktívum szempontjából egyaránt kedvező lenne, ha a belföldi turizmus a kiutazásoknál jobban bővülne. Az első három hónapban azonban azonos mértékű volt a növekedés: a magyarok 2 százalékkal többször lépték át a határt, mint egy évvel korábban, s ugyanilyen mértékben bővült belföldi vendégéjszakáik száma is. A Szonda Ipsos felmérése szintén azt mutatja, hogy a belföldi turizmus számára bőven van még fejlődési lehetőség. Eszerint ugyanis tavaly a háztartások mindössze egyharmadában fordult elő olyan utazás, amelynek során valamennyi családtag legalább egy éjszakát távol töltött otthonától. Közülük 15 százalék csak külföldi, 15 százalék kül- és belföldi, 70 százalék pedig csak belföldi úton volt. Ráadásul az itthon nyaralók legtöbbje rokonoknál, barátoknál lakott, s információt is tőlük kapott úti céljáról.
Remélhetőleg lesz azonban hatása annak, hogy – mint Horváth Péter állította – a szolgáltatók kezdik megbecsülni a honi vendéget is, függetlenül attól, hogy a magyarországi utakon óhatatlanul kisebb a haszon, mint a külföldieken. A belföldi utazásokat lenne hivatott élénkíteni az idei évtől bevezetett utazási csekk is, amelyet a munkáltatók vásárolhatnak meg dolgozóiknak, s értékének 50 százalékáig, de legfeljebb 10 ezer forintig nem kell utána személyi jövedelemadót és tb-járulékot fizetni. Az elképzelések szerint összesen 5 milliárd forint értékű csekkel támogatnák a belföldi üdüléseket, ám ez az összeg aligha jut el a polgárokhoz: a hírek szerint a kedvezmény nem valami kelendő. Hogy mennyire nem, azt többszöri megkeresésünk ellenére sem sikerült megtudnunk a forgalmazó Nemzeti Üdülési Szolgálattól.
