Lényegében mindenki előtt ismert, hogy tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához áruhitel is igényelhető. Az emberek leginkább a háztartási gépekkel kapcsolják össze ezt a lehetőséget, de igen sokan találkoztak már ezzel a szórakoztató elektronikai cikkek és a bútorok, berendezési tárgyak vonatkozásában is.
Mindazonáltal a háztartások döntő többségében az elmúlt egy évben nem vásároltak kölcsönből; egyetlen árucikket 9 százalék, míg többet mindössze a december elején megkérdezett félezres minta – a Figyelő 500 – 2 százaléka szerzett be így. Nagyjából fele-fele arányban háztartási gép, illetve szórakoztató elektronikai készülék beszerzését tette lehetővé ez a konstrukció, de előfordult bútor is.
A szóban forgó lehetőséggel élők 62 százaléka az OTP áruhitelét vette igénybe; a takarékszövetkezetekhez 18, míg a Budapest Bankhoz 13 százaléknyian fordultak. A megkérdezettek megemlítették még a Postabankot, a ABN Amrót, a Magyar Cetelem Bankot, valamint a Bizományi Áruház és Záloghitel Rt.-t is. (Azok egyharmada, akiknek jelenleg fut áruhitelük, az igénybe vettől eltérő bankok efféle konstrukcióit is ismerik. Közülük 50 százalék az OTP-t, 28 százalék pedig a takarékszövetkezeteket tudta megnevezni).
A hitelnyújtó kiválasztását az igénylők 59 százalékánál az határozta meg, hogy az elárusítóhelyen az illető intézmény ajánlata volt hozzáférhető. Egynegyednek az adott banknál van számlája, míg 14 százalék annak alapján döntött, hogy ki kínálta a legkedvezőbb feltételeket.
A megkérdezettek kétharmada azért vett fel efféle kölcsönt, mert nem volt elég pénze a kiszemelt áru megszerzésére. A többiek szerint ellenben egyszerűen megéri hitelből vásárolni, miközben a meglévő pénz másra használható. Áruhiteleik után egyébként a felvevőik jelenleg átlagosan a nettó családi jövedelem 11,3 százalékának megfelelő összeget törlesztenek havonta.
A hitelügylet lebonyolításához az igénybe vevők 70 százalékának csupán egyszer kellett bemennie az üzletbe; 23 százalék kétszer, a többiek viszont háromszor vagy még többször is rákényszerültek erre. A „visszatérés” okai közt egyebek mellett az igazolások beszerzése, az elbírálás késlekedése, az iratpótlás, a rossz kitöltés és a bürokratikus ügyintézés játszott szerepet, de az is előfordult, hogy az erre kijelölt alkalmazott nem értett eléggé az ügylethez.
A felnőtt lakosság 89 százaléka a következő egy évben sem kíván áruhitelt felvenni, s akik ezt fontolgatják, azok többsége is inkább csak egy árucikk – zömmel háztartási gép, illetve kisebb arányban szórakoztató elektronika és bútor – megszerzése kapcsán készül erre. (Jövőre a jelenlegi kölcsönfelvevők 29 százaléka kíván újra ilyesmire vállalkozni.) Az erre esélyes bankok közül továbbra is az OTP magaslik ki – a fontolgatók 63 százaléka fordulna ide. A kiválasztás döntő érve az eddigiekhez hasonlóan az egyéb ajánlatok hiánya. Némiképp emelkedést mutat – 72 százalékos – azok súlya, akik elégtelen saját forrásaik kiegészítése okán nyúlnának hitelhez.
