Legalább egy autó a felnőtt lakosság 45 százalékának háztartásában található; 6 százaléknál két kocsi, 1 százaléknál pedig három is használatos. A leggyakrabban használt gépkocsik több mint fele 7-15 éves; a 6 évesnél újabbak aránya az egynegyedet sem éri el. Az átlagos „második” autó nagyjából 8 esztendős, míg a „harmadik” a 13 éveshez közelít. Az első autók átlag 126 ezer kilométert futottak eddig (egyharmaduk az 50-100 ezres, további egyharmaduk pedig a 100-200 ezres tartományban található). A második kocsinál 113 ezer, míg a harmadiknál 231 ezer kilométer az átlag.
A háztartásokban továbbra is a „volt szocialista” márkák dominálnak. Az első autók 55 százaléka ilyen, de a másodikok 41 százaléka és a harmadikok fele is ide sorolható. A „nyugati” gyártmányok az első és a második autónál egyaránt egyharmados arányt képviselnek. A magyar autók e két kategóriában 4, illetve 7 százalékot tesznek ki.
A vizsgált félezres minta – a Figyelő 500 – gépjárműveinek zöme magántulajdonú: a leggyakrabban használt első kocsinál 95 százalékos, míg a továbbiaknál egyaránt háromnegyedes ezen tulajdonforma részesedése. A családi vállalkozás nevén van az első és második kocsi 3, illetve 7 százaléka, míg a munkáltató által rendelkezésre bocsátott autók 2, illetve 17 százalékos arányt tudnak felmutatni.
A leggyakrabban használt autójához a válaszadók 45 százaléka 3 éven belül, további egynegyede pedig 4-6 éve jutott hozzá (az átlag 5,6 év). A mai tulajdonosok 69 százaléka használtan vette a kocsit, méghozzá 40 százalékban ismerőstől, 29 százalékban pedig az autópiacról. (A hirdetés útján kiválasztott masinák 18 százalékot, a külföldről behozottak 6 százalékot tesznek ki.) Ami az új autókat illeti, azok 77 százalékához készpénzért jutottak hozzá; részletfizetésben 14, míg lízingkonstrukcióban 6 százalékuk érintett.
A következő egy évben a háztartások mintegy négyötöde nem tervez autóbeszerzést. Az ezt fontolgatók fele-fele arányban használt, illetve új autóban gondolkodik (2 százaléknyian mindkettőben). Az újhoz 46 százalék készpénzért, 40 százalék részletfizetéssel, 8 százalék pedig lízinggel jutna hozzá. A használtat 39 százalék az autópiacon, egyharmad hirdetés útján, egyötöd pedig ismerőstől venné.
Az emberek mindenekelőtt a munkájukkal kapcsolatban használják az első autójukat: a rendszeres munkavégzés, a heti néhányszori ebbéli használat és a napi munkábajárás aránya együttesen kétharmados. Évente átlag 18,3 ezer kilométert tesznek meg a leggyakrabban használt kocsival; a 6-10 ezer kilométert megtevők 30 százalékkal, az 5 ezer kilométer alattiak pedig 23 százalékkal részesednek. Az autósok 6 százaléka 50 ezer kilométernél is többet hajt egy évben.
A polgárok 44 százaléka általában egy kiválasztott kúthálózat mindig ugyanazon kútjánál tankol, további 17 százalék pedig ha az adott töltőállomáshoz nem is, de a lánchoz rendre hű marad. Az autósok 12 százalékát csak az érdekli, hogy „márkás” kúthoz térjen be; az önálló kicsiket mindössze 6 százalék választja, egyötöd pedig ott tölti fel a tankot, ahol éppen szükséges (ez utóbbi két csoport főként a községekben lakókra jellemző).
Az autósok 40 százaléka egyáltalán nem használ autópályát vagy autóutat. Évente néhányszor 36 százalékuk, havonta 15, míg hetente vagy gyakrabban 10 százalékuk veszi ezeket igénybe. Ha már mindenképpen fizetni kell, akkor a döntő többség – közel 70 százalék – a fizetőkapus rendszerre szavazna, ahol csak a ténylegesen igénybe vett szakaszért számítanak fel díjat. A válaszolók egytizede a november eleji megkérdezéskor az összes magyar fizetős pályára szóló éves bérletet választotta volna, 8-9 százaléknyian pedig az általuk leginkább használt sztrádákra szóló éves, illetve havi bérletet vásárolnák meg.
