Ellenzéki képviselőként Ön korábban sem rejtette véka alá a tb-önkormányzatokkal kapcsolatos nézeteit. Egyik felszólalásában például úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatokat fel kell számolni, és a helyüket sóval behinteni. A jelek szerint most megvalósíthatja ezt a tervét…
– Valóban régi véleményünk, hogy a két tb-alap igazgatásához nincs szükség az önkormányzati formára. Ezt egyébként alátámasztotta az Alkotmánybíróság döntése is, amely kimondja, hogy e testületek tavaly nyáron alkotmányellenesen szerveződtek: a képviselőket nem választották, hanem delegálták. Így a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek önkormányzati képviselői végeredményben nem reprezentálják a járulékfizetőket. A törvény fő célja eme alkotmányellenes állapot megszüntetése.
A taláros testület döntését sokféleképpen értelmezik. Van olyan vélekedés is, amely szerint az önkormányzati forma nem, csupán a delegálás módja sérti az alaptörvényt.
– A döntés teljesen egyértelmű ebben a kérdésben, hiszen kimondja: az Országgyűlésnek nincs semmilyen kötelezettsége arra, hogy önkormányzatok útján gyakorolja a tb-alapok feletti ellenőrzést. A Fidesz-MPP álláspontja a kezdetektől fogva az volt, hogy valamilyen más rendszerben kell gondolkozni. Ennek a kialakítását azonban össze kell kötni az egészségbiztosítás reformjával. Ezért a kormány – átmeneti jelleggel – egy kijelölt személy útján gyakorolja majd felügyeleti jogkörét, ami időt ad arra, hogy kialakítsuk a végső ellenőrzési struktúrát és kidolgozzuk az egészségügy reformját.
Az utóbbiról egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni azon túl, hogy mindenki nagyon fontosnak tartja. Elkészültek-e már az átalakításra vonatkozó első koncepciók?
– Azt mindenki a saját bőrén érzi, hogy valami nagy baj van a rendszerrel. A bruttó fizetésünk közel felét befizetjük a tb-nek, s ezért cserébe alacsony nyugdíjat, illetve gyenge színvonalú egészségügyi ellátást kapunk. Egyfelől szeretnénk az érdekeltséget megteremteni az egészségbiztosításban, aminek segítségével a szürke- és feketegazdaságban tevékenykedők befizetései is megjelennének a megfelelő tb-büdzsében. Fontos, hogy minden állampolgár biztosított legyen, tehát szolidaritási elven nyugvó szisztémát tűzünk ki célul. A német minta felé kívánunk közeledni. A jelenlegi egészségpénztár monopóliumát megszüntetnénk, s kétszintű rendszert alakítanánk ki.
Mennyiben befolyásolta a tb-önkormányzatok megszüntetését az a tény, hogy a két testület jelentős Postabank-részesedéssel rendelkezik, amelyet az új kormány még a hitelintézet augusztus 7-ei közgyűlése előtt egy kézben akar tudni?
– Ez nem merült fel szempontként a frakcióülésen, amikor megtárgyaltuk a törvényjavaslatot. Egyébként pedig sokféle találgatást hallottam már a „valódi indokkal” kapcsolatban. Nos, a spekulálókat ki kell ábrándítanom: az elsődleges szempont a biztosítottak pénzének hatékonyabb felhasználása.
A tb mobilizálható vagyonát 60 milliárd forintra becsülik. Mi lesz ennek a sorsa?
– A vagyon az alapoknál marad, pusztán az ellenőrzés kerül a kormány fennhatósága alá. A kezelő szervezetek a kormány által kijelölt személy jóváhagyása nélkül semmilyen döntést nem hozhatnak majd. Ha pedig egyes elemeket el akarnak adni, vagy az értük befolyt pénzt fel kívánják használni, akkor ehhez az Országgyűlés felhatalmazását kell megszerezniük. Ilyen értelemben a vagyongazdálkodás sokkal átláthatóbb lesz, hiszen a társadalmi ellenőrzés közvetlenné válik. Az önkormányzatiság kiiktatásával pedig megszűnik a kollektív felelőtlenség a vagyonnal kapcsolatos döntések során.
A tb-alapok hiánya az év első öt hónapjában jelentősen meghaladta az előirányzottat. Szükség lesz-e pótköltségvetésekre?
– Az már látszik, hogy az előző kormány nagyon komoly deficitet hagyott ránk, például a kórház-finanszírozás területén. A fideszes képviselők többször felhívták a figyelmet arra, hogy a kórházcsődök be vannak építve a rendszerbe: ezek második hulláma most nyáron várható. Az egyik legfontosabb feladatunk ezért az egészségbiztosító pénzügyi helyzetének átvilágítása, illetve a gyógyszer-támogatási rendszer felülvizsgálata lesz. A nyugdíjbiztosítónál egy fokkal jobb a helyzet, hiszen a vegyes nyugdíjrendszer belépése miatt kialakuló hiányt finanszírozza a költségvetés, míg az augusztusi kétszeri nyugdíjemelés okozta deficit nem éri majd el azt a mértéket, amely pótköltségvetés készítését tenné szükségessé.
A miniszterelnök lapzártánkig nem nevezte meg hivatalosan a tb kormánybiztosát, ám úgy tudni: Ön a poszt várományosa. Elvállalja-e a feladatot?
– Hivatalos felkérést valóban nem kaptam, így erre a kérdésre nem is tudok válaszolni. Tény azonban, hogy az elmúlt négy évben foglalkoztam tb-kérdésekkel, s tagja voltam az egészségbiztosító gazdálkodását átvilágító bizottságnak is. A felkéréseket mindig alaposan meg szoktam fontolni, de a feladatoktól nem riadok vissza.
Selmeczi Gabriella 32 éves, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán 1987-ben szerzett diplomát, majd az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola újságírói szakára iratkozott be. A Fidesz képviselőcsoportjának 1994-óta tagja; az elmúlt ciklusban az önkormányzati és rendészeti, valamint a szociális és egészségügyi bizottság munkájában vett részt. Delegálták az egészségbiztosítási önkormányzat és pénztár gazdálkodását vizsgáló bizottságba is. Jelenleg a Fidesz-MPP parlamenti képviselője.
