Noha senki nem mondja ki, a Postabankkal kapcsolatban elsősorban mindenkit az érdekel, mi lesz Princz Gábor elnök-vezérigazgató sorsa. A helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy ez még manapság – közel másfél évvel a bank jóval korábbról származó problémáinak nyilvánosságra kerülése után is – egyáltalán kérdés lehet. Nem volt ez így a többi konszolidált bank esetében, ahol a vezéreknek az állami segítség fejében kivétel nélkül el kellett hagyniuk posztjukat.
Hogy Princz esete kivételt erősítő szabály lesz-e, azt ma leginkább egyetlen személy tudhatja: Orbán Viktor, az alakuló kormány miniszterelnök-jelöltje. Ez irányú ismeretét azonban a közvélemény valószínűleg csak a bank augusztus 8-ára meghirdetett rendkívüli közgyűlésén ismerheti meg.
Így addig jobbára mindenki csak találgat. Egyesek például váltig állítják, hogy Princz sorsa meg van pecsételve; bő egy hónap múlva mindenképpen távoznia kell a Postabank éléről. Nem tisztázott azonban, hogy „csont nélkül”, avagy – a politikusoknak tett korábbi szolgálataiért cserébe – némi kompenzációval a tarsolyában. Utóbbi lehet egy jól fizető állás is, akár a Postabank egyik utódbankjának a környékén. Merthogy a közszájon forgó verziók egy ponton egyre inkább azonos irányba mutatnak, nevezetesen: a Postabankot – a volt Magyar Hitel Bankhoz és a Mezőbankhoz hasonlóan – mégis csak azt követően privatizálják, hogy leválasztják egy jó és egy rossz bankra (Figyelő, 1998/14. szám).
A Postabank többségében jónak minősíthető lakossági részlege értesüléseink szerint a még április környékén érdeklődőknél – ABN Amro (Magyar) Bank, Budapest Bank, illetve Kereskedelmi és Hitelbank – is nagyobb halhoz, az OTP Bankhoz kerülhet. Ez viszont könnyen a Gazdasági Versenyhivatal rosszallását is kiválthatja, lévén, hogy az ügylet által a társai előtt már most is toronymagasan vezető honi bank csak tovább növelheti fölényét (lásd grafikonunkat). Ami pedig a bank rosszabbik felét illeti, az információink szerint egy állami követeléskezelő cégnél – az MFB száz százalékos tulajdonában lévő Magyar Követeléskezelő Rt.-nél – köthet ki, feljavításra.
A fentieknek látszólag ellentmondanak Princz Gábor legújabb bankmentő kísérletei. Ezek egyikeként a bankvezér – értesüléseink szerint – a napokban kérte az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet (ÁPTF), hogy hívja vissza a Postabank közvetett érdekeltségi körébe tartozó Pénzintézeti Központ (PK) Bankhoz július 31-ig kirendelt felügyeleti biztosokat (Figyelő, 1998/25. szám). Megítélése szerint ugyanis az ÁPTF intézkedése okafogyottá vált, minekutána a Postabank a napokban egyoldalúan mentesítette a PK-t a kamatokkal együtt 30 milliárd forint körüli, 8 év múlva esedékes kintlévőségeire adott készfizető kezessége alól. A felügyelet viszont olyan dokumentumok bemutatásához kötötte biztosainak visszahívását, melyekből egyértelműen kiderül a szóban forgó összeg sorsa. Előfordult már ugyanis, hogy a közös érdekeltségi körbe tartozók az ÁPTF helyszíni ellenőrzése előtt az éppen nem vizsgált intézményhez helyezték át a problémás portfoliót.
