Önkormányzati felkérésre ugyan, de alighanem a kecsegtető üzlet reményében a Matáv idén tavasszal kezdte meg kábeltelevíziós szolgáltatásának kiépítését Budapest X., XVI., XVII., XVIII., XX. és XXIII. kerületében. Az induláskor az Első Pesti Telefontársaság területén lévő előfizetőkkel együtt mindössze 800 háztartás volt rákapcsolva a hálózatra, ám az év végéig a dél-pesti kerületek 160 ezer háztartásából 30-40 ezret remélnek elérni. Várhatóan hat-hét év alatt térül meg a szolgáltatás kezdeti beruházására fordított 3 milliárd forint. Mint Bedő István, a Matáv projektmenedzsere elmondta, a költségek jelentős részét a műszaki háttér bázisaként szolgáló korszerű fejállomás létrehozása teszi ki, amelyet a tendergyőztes Hirschmann cég gyártott le és helyezett üzembe a Horváth Mihály téren. Másrészt a rendszer legfeljebb néhány száz méter koaxiális kábel kivételével optikai alapú, amelynek kialakítása nagyobb kiadásokat igényel. A jelek a fejállomástól optikai szálakon keresztül jutnak el a tévékészülékekig, a háztartásokat csillagpontos rendszeren keresztül kapcsolják rá a hálózatra. Ennek előnye a jó kép- és hangminőség mellett, hogy az előfizetők egymástól független végpontjai a rendszernek.
Tekintettel az Európai Unió ide vonatkozó ajánlásaira, a Matáv a szolgáltatás beindításának napján 50 millió forintos alaptőkével Matávkábeltv Kft. néven leányvállalatot hozott létre. A társaság egyelőre az anyacég nevében látja el az értékesítési feladatokat, de fokozatosan átveszi az ügyfélszolgálati, hibaelhárítási és egyéb szolgáltatási teendőket. A hálózat és a műszaki berendezések a Matáv tulajdonában maradnak. Bedő István visszautasította a keresztfinanszírozást, mondván: a működéshez szükséges forrásokat nem a telefónia pénzéből folyatják át a kft.-hez, hanem a piacon, elsősorban a programcsomagok havi díjából keresik azt meg.
A Matávnak a Hírközlési Főfelügyelet kábeltévé-szolgáltatási engedélye mellett megvan minden műsortulajdonostól a médiatörvény által előírt felhatalmazása, tehát a programokat jogszerűen osztja el. Három programcsomagra fizethetnek be a felhasználók. Az első, 14 műsort tartalmazó csomagban az inkább alacsonyabb jövedelmi helyzetű fogyasztóknak a közszolgálati adók mellett néhány idegen nyelvű adást juttatnak el. A 24 programból álló úgynevezett magyar csomag a kereskedelmi adókat és néhány tematikus csatornát tartalmaz. A harmadik csomagban szereplő 34 adó közé már erősen rétegigényeket célzókat is belevettek. A jövőben a programok bővítése mellett egyéb, kábeleken továbbítható szolgáltatások bevezetését is tervezik.
A kábeltelevíziós piac több szereplője jelezte félelmét a Matáv erőfölényével kapcsolatban, s ez ügyben az augusztusi Távközlési Érdekegyeztető Fórum választmányán előterjesztést nyújtanak be. A félelem alapja, hogy a távközlési törvény szerint a beszédátviteli koncessziót birtokló telefontársaság működtethet kábeltelevíziós szolgáltatást, míg a fordítottja nem lehetséges, így a Matáv tőkeerejénél fogva monopolisztikus pozícióra tehet szert mindkét piacon. A terjeszkedéssel kapcsolatban Bedő István elmondta, hogy amikor a Magyar Kábeltelevíziós Hálózatok Szövetsége felvette tagjai közé a Matávot, ők deklarálták: piacra lépésük üzleti alapú lesz, nem szerepel eszköztárukban a kisebb cégek rendszerére történő direkt ráépítés. Amennyiben a Matáv fejlesztési övezetében olyan területre bukkan, ahol tőkehiányt tapasztal, ott tárgyalásokat kezdeményeznek a szolgáltatóval, és ebben az esetben lehet szó üzemeltetési együttműködésről vagy felvásárlásról. A médiatörvény szerint ugyanis a már működő hálózatok korszerűsítését 2002 végéig be kell fejezniük a hálózatot üzemeltető társaságoknak. Bedő István elmondta még: a Matáv a következő években bővíteni kívánja fogyasztói körét Budapesten és vidéken egyaránt. Utóbbit nehezíti számára, hogy a nagyobb városokat már jól lefedte a Kábeltel-csoport és a Kábelkom, a kisebb települések behálózása pedig ma még nem tűnik megtérülő beruházásnak. Ennek ellenére feltehető, hogy a Matáv belépőjét követően átrendeződhet a kábelhálózat-üzemeltetők piaca.
