Az OTP-részvények eladásának híre azonnal nagy vihart kavart. A tb-önkormányzat illetékesei sokáig nem voltak hajlandóak megerősíteni a tranzakció tényét, később azonban több vezető is elismerte: a június 30-ai közgyűlés zárt ülésén valóban határoztak az OTP-papírok eladásáról.
A tranzakciót több okkal indokolják. Egyrészt a nyugdíjbiztosítót a tb-költségvetési törvény 11,8 milliárd forint értékű vagyon értékesítésére kötelezi, ám július elejéig ebből semmi nem teljesült. Szabó Endre felügyelőbizottsági elnök szerint a másik ilyen ok az augusztusi időközi nyugdíjemelés miatti pluszkiadás (Figyelő, 1998/28. szám), illetve a nyugdíjbiztosító székházvásárlási szándéka. Az ügy titkossága pedig az ilyenkor szokásos spekulációk kivédésével magyarázható.
Légből kapott állítás, hogy a tranzakciónak köze volna a székházvásárláshoz; ez utóbbi ugyanis nem éppen rövid távú feladat – jelentette ki Harangozó András, a vagyonügyek felelőse. Az időpont, az önkormányzatok megszüntetésével való egybeesés szerinte pusztán a véletlen műve: egy ilyen döntés megszületését követően ugyanis 10-14 napra van szükség a lebonyolításhoz.
Az értékesített csomag nem csupán a nyugdíjalap vagyonához, de az OTP alaptőkéjéhez képest is jelentős mennyiség: az utóbbinak közel 3 százaléka. E pakett csupán nagyjából egyharmada a nyugdíjbiztosító kezében lévő OTP-csomagnak: az önkormányzat 1998. március végi állapot szerint csaknem 2,8 millió darab részvénnyel a bank 10 százalékos tulajdoni részét birtokolta (lásd a grafikont). Egyes híradások szerint a piacra dobott mennyiséget maga az OTP Bank Rt., illetve annak érdekeltségébe tartozó cégek vásárolták volna fel, amit a hitelintézet azonnal cáfolt.
Egyelőre az értékesítési árfolyam nagysága ugyancsak kérdéses; az első információk szerinti 10 ezer 100 forint mindenesetre lényegesen kisebb az ügylet létrejötte idején regisztrált napi árfolyamnál: a fentiek alapján 180-190 millió forintos veszteség feltételezhető. Az Országgyűlés által a múlt héten megszavazott tb-felszámolási törvény hatályba lépéséig mindenesetre a kormánynak nincs sok beleszólása az önkormányzatok működésébe. A kabinet addig legfeljebb a kéréseit fogalmazhatja meg, az ígéretek szerint azonban a „hatalomátvétel” után az elsők között fogják megvizsgálni ezt a tranzakciót.
