Magas szintű tényfeltáró küldöttséget meneszt az Európai Unió Ázsiába, jószándéka és bizalma jeléül – fogalmazott Tony Blair brit kormányfő a második Ázsia-Európa csúcstalálkozót lezáró beszédében. A misszió a kétnapos, 25 ország állam- és kormányfőinek részvételével lezajlott londoni rendezvény második olyan jellegű döntése volt, amely arról szólt, hogy Európa nem hagyhatja összeomlani a világgazdaság egyik tartópillérének számító ázsiai térséget. A 15 európai uniós tagállam és a rendezvényen részt vevő 10 ázsiai gazdasági hatalom – Brunei, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Japán, Kína, Malájzia, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam – vezetői előzőleg jóváhagyták egy 25 millió dolláros segítségnyújtási alapnak az életre hívását is. Ez az ázsiai gazdaságoknak nyújtandó európai pénzügytechnikai, szerkezet-átalakítási és egyéb szakértői támogatás finanszírozására lesz hivatott.
A konferencia az első, európai földön megrendezett ilyen jellegű csúcstalálkozó volt; a két földrész gazdasági-politikai egymásra találását elősegíteni hivatott ASEM-folyamat nyitó értekezletét két éve Bangkokban tartották. A londoni rendezvény azonban kényszerűen elsősorban a távol-keleti megingás okozta globális veszélyekkel, ezen belül is mindenekelőtt Japán gazdasági helyzetével foglalkozott. Londoni nyilatkozatában Hasimoto Rjutaro japán kormányfő maga is elismerte, hogy hazáját – a világ második legnagyobb gazdaságát – az utóbbi fél évszázad egyik legsúlyosabb gazdasági válsága fenyegeti. Rjutaro hivatalos felszólalásában még arról beszélt, hogy a gazdasági viharok már elvonultak a földrész fölül. Újságíróknak nyilatkozva azonban már azt mondta, hogy a japán gazdaság állapota rendkívül súlyos, s az ország valószínűleg a II. világháború óta nem tapasztalt helyzettel kénytelen szembenézni. A most zárult pénzügyi év végén, 23 év óta először negatív irányba módosult (0,2 százalékkal csökkent) a japán GDP.
A londoni rendezvény hangulatát nem kis mértékben rontotta annak híre, hogy a nemzetközi hitelminősítő ipar egyik legnagyobb intézménye, az amerikai Moody’s a forgalomban lévő japán szuverén küladósságra érvényben tartott, egyébként a legmagasabb fokú befektetői fokozatnak számító „AAA” besorolását stabilról negatív kilátásúra változtatta (ez annak első jele, hogy az adott hitelminősítő nem zárja ki a lehetséges leminősítést). A Moody’s a szuverén besoroláshoz hasonlóan rontott két, Japánra érvényben tartott kereskedelmi minősítésén is: a Toyota autóipari óriás és a legnagyobb japán távközlési cég, az NTT besorolását is negatív kilátásúvá változtatta.
Az amerikai Standard and Poor’s hitelminősítő intézet nem változtatott Japán besorolásán; a szigetországra továbbra is az 1997. december 5-én megállapított minősítés érvényes. Akkor a cég a hosszú távú külföldi és hazai valutában jegyzett adósságokra „AAA” minősítést, a rövid távú hitelekre pedig „A1+” besorolást adott. A garancia nélküli devizahitelek besorolása is „AAA” maradt. A Standard and Poors’s akkor Japán hosszú távú országminősítését stabilban állapította meg.
