Amióta az áfa-fizetés szabályozásával letűnt a vevőcsalogató kamatmentes konstrukciók divatja, meglehetősen szürkévé vált a hazai autófinanszírozási piac. Csodaszerek nélkül, monoton, tisztes versenyben telnek a lízingcégek és az autósbankok hétköznapjai.
A honi autófinanszírozási piac csaknem négyötödét a hitel és az ehhez nagyon hasonló pénzügyi lízing adja; a többi tartós bérlet. Krasznai Gábor, az Euroleasing Rt. ügyvezető igazgatója szerint a lehetőségek közül az idén is azokat a megoldásokat fogadta kedvezően a piac, amelyeket – az importőr, a márkakereskedő és a finanszírozó összefogásával – viszonylag alacsony kamattal tudtak kínálni. A tartós bérleti konstrukcióknál – az elszámolhatóság, illetve a visszaigényelhető forgalmi adó jóvoltából – a bérbevevők áfa-körbe tartozó egyéni vállalkozók, valamint társas vállalkozások. A magán és a céges ügyfeleknek pedig a hitel, illetőleg a pénzügyi lízing szinte ugyanaz. Krasznai Gábor korábbi tapasztalatai alapján az ilyen-olyan finanszírozási megoldások részaránya – a készpénzes fizetés rovására – az év előrehaladtával fokozatosan növekszik: a januárban szokásos 25 százalék körüli szint decemberig általában 50 százalék fölé emelkedik. Az idei év első hónapjai azonban sem az eladási számokban, sem a finanszírozás részarányában nem követték az eddigi tendenciákat: mindkét szempontból a második félévre jellemző arányokat lehetett tapasztalni.
Friss tendencia, hogy a magyar autófinanszírozási piacot 1996-ban megrázó, nagy kezdőbefizetéssel működő „kamatmentes” konstrukciók eltűnése miatt az önrészek csökkentek. A futamidők hosszában viszont nincs érezhető változás – hitelügyleteknél átlag 36 hónapot, bérleti konstrukciók esetén pedig 24 hónapot választanak az ügyfelek. A készpénzkímélő technikákat igénybe vevők köre is a szokásosnak megfelelően alakul: az idő előrehaladtával, az év vége felé fokozatosan emelkedik a céges ügyfelek aránya.
Idén várhatóan növekedni fog a finanszírozás súlya, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy e konstrukciók népszerűségét a kamatok változása erősen befolyásolja – vélekedett Majkut József, a Porsche Bank Hungaria Rt., illetve a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft, ügyvezető igazgatója. A finanszírozásban szerinte továbbra is megmarad a magánszemélyek mintegy 70 százalékos többsége, miközben még erősebb lesz a versenyfutás a gépjárműflottákat üzemeltető céges vevőkért. A nagyobb társaságok egyre szívesebben választanak valamilyen finanszírozási formát (elsősorban tartós bérletet vagy operatív lízinget), viszont emellé az eddiginél kiterjedtebb – a gépjárműpark üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos – szolgáltatásokat igényeinek.
A verseny azért is élesebb, mert az utóbbi időben olyan bankok, illetve banki lízingcégek is bekapcsolódtak az autófinanszírozásba, amelyek korábban idegenkedtek ettől a területtől. A kínálat megmutatkozik a számokban is. Bár a különböző ajánlatokban a teljes hiteldíjmutatók között 3-5 százalékos eltérés is lehet, a tendencia egyelőre csökkenést mutat, ami viszont az ügyfélnek kedvező. Ha pedig a forrásköltségek mérséklődnek, akkor a várakozások alapján az év végéig a gépjármű-vásárlási hitelek is a bűvös 20 százalék alá csúszhatnak. (Ez teljes hiteldíjmutatóban 22 százalék alatti értéket jelent.)
Az egyéb kondíciók valószínűleg nem nagyon változnak: a 20-30 százalékos saját erő, úgy tűnik, kellő biztonságot nyújt a finanszírozóknak, 5 évesnél hosszabb futamidőre pedig gyakorlatilag nincs komoly igény. A kamatok további csökkenésével és a gazdaság erősödésével viszont felértékelődhet a maradványértékes hitel szerepe. A biztos jövedelemmel rendelkező magánszemély, illetve a stabil lábon álló vállalkozás két-három évente minden bizonnyal meg fogja vásárolni a legújabb modelleket; élénkülő gazdaságban, reális maradványérték mellett nem okoz gondot a kamatok kitermelése. Az operatív lízing hazánkban eddig még nem igazán nyert teret, pedig a nyugati országokban érdemi szerepet játszik olyan speciális konstrukciók – úgynevezett Full-Service ajánlatok – formájában, amelyeknél a finanszírozáson kívül egyéb szolgáltatásokkal (szerviz, biztosítás, csereautó, benzinkártya) is összekapcsolják az ajánlatokat.
Majkut József arra számít, hogy az operatív lízing végre nálunk is elnyeri méltó helyét a finanszírozási piacon. Ez elsősorban azon flottákat üzemeltető vállalkozásoknak lesz vonzó, amelyeknél nem cél sem a tulajdonlás, sem a mérlegben is kimutatható vagyonnövelés, sem az autó futamidő végén történő megszerzése Fontos ugyanakkor, hogy a lízingdíj teljes egészében költségként elszámolható legyen. Így az a vállalkozó is ezt formát fogja választani, aki mindig a legújabb, legkorszerűbb, legdivatosabb modellt akarja vezetni. Nem véletlen, hogy az uniós vállalkozások körében is ez a konstrukció a legkeresettebb, ami egyben indokolja, hogy az európai normákhoz az operatív lízing szabályozásában is közelíteni kell. A szakemberek eltérően ítélik meg azt a kérdést, hogy a magánnyugdíjpénztárak és egyéb pénzügyi befektetői alapok megjelenése hoz-e új forrást az autófinanszírozásba. Majkut József személyes véleménye, hogy a banki lízingcégeknek ma sincs forrásgondja, de a nyugdíjpénztárakban rejlő lehetőségek bizonyosan ezeket is elgondolkodtatják majd. Noha a kötvény a kockázatos, de magas hozamú befektetési formák közé tartozik, nálunk a banki tulajdonú lízingcégek még mindig határidőre teljesítették a kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségeiket.
Új lízingkötvény-kibocsátási hullám nem várható – vélekedett Krasznai Gábor. Az efféle kötvények kibocsátási összegét az alaptőkében limitálták, így ez a lehetőség-a rárakodó költségek miatt-túl drága forrássá vált. A hatályos rendelkezések alapján a magánnyugdíjpénztárak ilyen jellegű befektetéseket egyáltalán nem választhatnak. Az önkéntes pénztárak attól függően vásárolhatnak ilyen kötvényeket, hogy azok milyen besorolást kapnak, vagyis a piac milyen kockázatúnak ítéli az adott papírokat. Az egyéb tőkebefektetők pedig a jóval gyorsabb megtérülésű, magasabb profitot eredményező lehetőségeket részesítik előnyben.
Krasznai Gábor szerint az utóbbi másfél évben a refinanszírozási oldalon kialakult kínálati piac minimálisra csökkentette a különböző tulajdonosi szerkezetű finanszírozók lehetőségei közötti egyenlőtlenséget. Ez azt is jelentheti, hogy egyes független finanszírozók a banki tulajdonosi háttérrel rendelkező konkurenseiknél akár olcsóbb ajánlattal is tudnak dolgozni. Ez különösen a márkaimportőri szerződésekkel bírókra igaz. Az év folyamán a kamatok folyamatos csökkenése várható, bár ez már közel sem lesz olyan nagyságrendű, mint volt 1997-ben. A mérték egyaránt függ majd a refinanszírozási kamatok változásaitól, illetve a piacon meghatározó súlyú cégek üzletpolitikájától.
