Belföld

Összeolvadhat a jegybank és a PSZÁF

Összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit.

Feladataik ellátására egy új szervezet jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek benyújtásáról szerdai ülésén döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága.

Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító javaslat szerint az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény rendelkezhetne. A bizottsági előterjesztésről pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament.

Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne.

A kormány még nem tárgyalt arról a kezdeményezésről, amely szerint egyesíthetnék a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit – közölte a kormányszóvivői iroda

Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának volt elnöke szerint “vérfagyasztó”, hogy egy “tízperces bizottsági vita” alapján, néhány nap alatt dőlhetnek el olyan súlyos kérdések, mint a jegybank és a felügyelet összevonása.

A pénzügyi szakember előrebocsátva, hogy nem ismeri az előterjesztés indoklását, leszögezte: a világban sokféle megoldás van, előfordul, hogy a bankfelügyelet a jegybankokhoz tartozik. Viszont arra már nemigen akad példa, hogy olyan integrált típusú felügyelet, mint a magyar – ahol a bankokon kívül a tőkepiacok és a biztosítók is a felügyelethez tartoznak -, egy intézménybe szerveznének a jegybanki hatáskört gyakorló intézménnyel.
Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol a jegybankok aktív monetáris politikát folytatnak, köztük nyílt piaci műveleteket is.

Ez utóbbi helyzetben ugyanis a szervezetnek saját magát kellene felügyelnie – mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy néhány éve már vizsgálták ezt a lehetőséget Magyarországon. Akkor egyebek között éppen ezen érvek alapján vetették el a szervezetek összevonását. A döntéshozók úgy ítélték meg, hogy egy ilyen intézkedés kevés hozadékkal járna, viszont annál több nehezen kezelhető problémát okozna.

Természetesen az összevonás nem okozna fennakadást, ha a szervezetek az összevont új intézményben megőriznék önállóságukat, de akkor meg mi értelme lenne az összevonásnak – tette fel a kérdést Farkas István.

A Fidesz álláspontja

A párt országgyűlési frakciója szerdai közleményében arra a hírre reagált, amelyik szerint összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ezek ellátására pedig egy új szervezet jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek benyújtásáról szerdai ülésén döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága.

A közlemény szerint az előterjesztéssel létrejön annak a lehetősége, hogy a jövőben egy, a jelenleginél erősebb és jobban működő pénzügyi felügyeleti rendszer működhessen Magyarországon.

“A javaslat, amely az európai joggyakorlattal nem ellentétes, egy jövőbeni szervezet létrehozásának lehetőségét teremti meg. A jegybank függetlenségének megőrzése mellett – amely a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya – nagyon fontos, hogy ez az esetlegesen létrehozandó új szervezet rendelkezzen mindazon beavatkozási lehetőségekkel,eszközökkel, amelyek alapján megakadályozhatók azok a sajnálatos események, amelyek az elmúlt évek során bekövetkeztek” – tartalmazza a kommüniké.

Így látja az MSZP

Bárándy Gergely országgyűlési képviselő elképesztőnek nevezte az indítványt és a beterjesztés módját is. Mint mondta, kevéssel dél előtt sms-ben értesítették arról, hogy délután ülést tart és egy módosító javaslatot tárgyal meg az alkotmányügyi bizottság. A titkárság arra azonban nem tudott válaszolni, hogy az indítvány miről szól, ugyanis még nem érkezett meg.

Az ülésen kiosztották az előterjesztést, majd rögtön meg is kezdődött a vita, így a javaslat tanulmányozására néhány másodperc maradt – folytatta a szocialista politikus, megjegyezve, hogy bár az ügy jelentősége megkívánta volna, szakértőkkel nem tudtak egyeztetni róla, így érdemben az átszervezés indokoltságát sem tudta mérlegelni az ellenzék. Bárándy Gergely szerint ugyanakkor nyilvánvaló, hogy annak egyetlen célja Simor András jegybankelnök eltávolítása, akit “közismerten régóta utál a kormány”.

Az MSZP-s politikus kifejtette: a Fidesz-KDNP korábban hasonlóképpen, szervezeti átalakításra hivatkozva váltotta le mandátumának lejárta előtt a Költségvetési Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnökét, miként a mostani javaslat is megszüntetné Simor András elnöki megbízását.

Bárándy Gergely szerint az a közös ezekben a szervezetekben, hogy vezetőik bírálták a kabinet egyes döntéseit. Ezért – tette hozzá – a kormányoldal ürügyet keresett elmozdításukra, és a szervezeti változtatásban találta meg azt.

Az MTI felvetésére, hogy a szerdán benyújtott javaslat egyelőre csak az MNB és a PSZÁF összevonásának alkotmányos alapjait teremtheti meg, a szocialista politikus hangsúlyozta, hogy a bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők egyértelműen támogatták, sürgették az átalakítást. Véleménye szerint a szándék világosságát jelzi az ülés összehívásának módja és az is, hogy a kormánytöbbség még idén szavazni akar az indítványról.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik