A 2010-es országgyűlési választások után a bizottsági tagságokról szóló tárgyaláson a Jobbik Staudt Gábort (képünkön) a nemzetbiztonsági bizottság elnökének, majd tagjának, Balla Gergőt, Endrésik Zsoltot és Schön Pétert pedig a honvédelmi bizottság tagjának jelölte, azonban a biztonsági kockázatot megállapító szakvélemények után nem foglalhatták el helyeiket. Ezt követően az ellenzéki politikusok az adatvédelmi biztoshoz fordultak, és feljelentést is tettek.
A szakvéleményeket az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) eredetileg 2030-ig titkosította, azonban Jóri András adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján most megszűnt a titkos minősítésük. A jelentések Staudt Gábor elmondása szerint annak alapján állapítottak meg nemzetbiztonsági kockázatot, hogy a képviselők részt vettek a Magyar Gárda Egyesület alapításában és működésében. A szerdai sajtótájékoztatón kiosztott Staudt Gáborról szóló szakvélemény szerint: “a nemzetbiztonsági ellenőrzés feltárta, hogy az ellenőrzött alapító tagként szerepel az azóta feloszlatott Magyar Gárda Egyesületben. Alapítóként meghatározó szerepet tölthetett be a Gárda ideológiájának kialakításában, széles ismeretségi köre alakult ki az elvi és gyakorlati kérdésekben vele azonos nézeteket valló személyekkel.”
Staudt Gábor úgy véli: egy szakvéleményben csak konkrét tényeken alapuló szakmai kérdések szerepelhetnének, politikai véleménynek helye nincs. Ezzel szemben a róla készült szakvéleményben “feltételes módú mondatok szerepelnek és egyetlen konkrét, veszélyt jelentő személy nincsen megjelölve.” Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a szakvéleményeken alapuló elutasításuk nem indokolt, ezért újra kezdeményezni fogják az érintett négy képviselő “C típusú” átvilágítását és felvételüket a nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottságokba. Emellett a Jobbik, ha lehet, ragaszkodik ahhoz, hogy Staudt Gábor legyen a nemzetbiztonsági bizottság elnöke.
Az ellenzéki politikus szerint felháborító, hogy ez a szakvélemény “átment” a Belügyminisztériumon (BM) és a nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti többségén is. Az ellenzéki politikus úgy véli: parlamenti képviselőkkel szembeni hasonló eljárás “minden normális jogállamban nemzetközi szintű botrányt jelentene.” A Jobbik képviselője szerint az Orbán-kormány nemcsak folytatja, hanem tovább erősíti az előző kormány politikáját. Staudt Gábor hozzátette: ugyanezt célozza a médiatörvény is, hogy “bárkit, bármilyen vélemény miatt meg lehessen hurcolni és el lehessen tüntetni.”
Megszüntették a nyomozást az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója ellen
Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt indult eljárásban a Budapesti Katonai Ügyészség – közölte az MTI érdeklődésére Balogh Zoltán, a katonai ügyészség szóvivője. Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője július 2-án jelentette be, hogy hivatali visszaélés és becsületsértés bűntette miatt feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen Balajti László ellen azzal összefüggésben, hogy pártja négy országgyűlési képviselője a C típusú átvilágítás során keletkezett szakvélemények alapján nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Balogh Zoltán elmondta: a még múlt évben hozott, nyomozást megszüntető határozat ellen az arra jogosult panasszal élt, amit a Katonai Főügyészség elutasított, így a nyomozást megszüntető határozat alaki jogerőre emelkedett.
