Március elején fogadhatja el az Országgyűlés az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, amely alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészíti az új normaszöveg tervezetét. Ezt kezdi tárgyalni a parlament – alkotmányozó nemzetgyűlésként – március 15-e után, s dönt róla várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn.
A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke azt mondta, hogy az Országgyűlés várhatóan a tavaszi ülésszak első napján, február 14-én kezdi tárgyalni a határozati javaslatot, így magát a koncepciót is. Gulyás Gergely szerint az alkotmányozás parlamenti folyamatával párhuzamosan egy széles körű társadalmi párbeszéd is lesz február-márciusban.
Egyrészt a kormány elindít egy nemzeti konzultációt, másrészt helyi szinten is folyik majd a társadalmi vita. Arra a kérdésre, hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottság által beterjesztett alkotmánykoncepció mennyiben fog változni, a testület alelnöke azt mondta: biztosan lesznek változtatások, hiszen “semmi nincs kőbe vésve”.
A fideszes politikus szerint valószínűleg módosul az a passzus, amely szerint az alaptörvény csak akkor lenne módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával döntene. Gulyás Gergely jelenlegi formájában nem tartja szerencsésnek azt a kezdeményezést sem, amely szerint az államfő jogosult lenne az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja.
A képviselő az MSZP bejelentett, illetve az LMP esetleges, az alkotmányozástól való távolmaradásáról azt mondta: “Arra, hogy az MSZP még mindig Gyurcsány Ferenc pártja, már többször felhívtuk a figyelmet, de hogy esetleg az LMP is vonzalmat érez a volt kormányfő iránt, az meglepő.” Az LMP-frakcióval kapcsolatosan Gulyás Gergely elmondta, bármiről szívesen tárgyalnak, de véleménye szerint kifejezetten antidemokratikus gondolkodás, ha valaki egy vitában azért nem mondja el az érveit, mert a többség nem garantálja előre, hogy elfogadja azokat.
