Áprilisban a fogyasztói árak egy hónapos összevetésben 0,5, éves összehasonlításban pedig 5,7 százalékkal emelkedtek – közölte honlapján kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők ennél némileg alacsonyabb, 5,6 százalékos éves árszínvonal-emelkedést vártak. A KSH adataiból kiderül, hogy az év első négy hónapjában 5,9 százalékos volt a drágulás mértéke.
Márciusról áprilisra az élelmiszerárak 0,5, a ruházkodási cikkek 2,3, az üzemanyagok 2,7 százalékkal drágultak, míg a szolgáltatásokért átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért pedig 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Éves szinten az élelmiszerárak 2,4, az üzemanyagárak 25,2, a gyógyszerárak 7,2, a szeszes italok árai 10,9, az elektromos energia ára pedig 12,3 százalékkal nőtt. A távfűtés 18,5 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkekké átlagosan 2,1 százalékkal csökkent – derül ki a statisztikusok adataiból.
Az EU 27 országában márciusban átlagosan 1,9 százalékkal nőtt az árszínvonal éves szinten, de a tagállamok adatai között nagy a szóródás: Lettországban például 4, Írországban pedig 2,4 százalékkal olcsóbb lett az élet, míg az inflációs rekorder Magyarország, 5,7 százalékos adatával.
Míg az EU legtöbb országa élvezte a recesszió, illetve a lassú növekedés egyetlen előnyét, az alacsony inflációt, addig hazánkban a belső fogyasztás drasztikus zuhanásának árleszorító hatását a kormány az áfaemeléssel és a jövedéki adó kétszeri emelésével sikeresen „ellentételezte”. Júliustól a hazai inflációs adatok is barátságosabbak lesznek, mert akkor esik ki a Bajnai-kormán áfaemelésének és első jövedékiadó-emelésének hatása.
