A csütörtöki döntéssel a Pécsi Ítélőtábla részben megváltoztatta a Tolna Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét, amely a sikkasztás és a vesztegetés vádja alól felmentette a politikust, hivatali visszaélés miatt ugyanakkor elmarasztalta, és 750 ezer forintos pénzbüntetést szabott ki rá.
Az ügyészség szerint Szabó Loránd azzal követte el a sikkasztást, hogy 2003-ban és 2004-ben három alkalommal képviselő-testületi felhatalmazás nélkül adott megbízást arra, hogy a dombóvári önkormányzat összesen 211 millió forintot utaljon át a részben önkormányzati tulajdonú Gunaras Rt.-nek és a Kapos Innovációs és Transzferközpont Kht.-nek pályázati önerő igazolása céljából. A pénzt a cégek később visszautalták az önkormányzatnak.
A vesztegetést és a hivatali visszaélést pedig azzal követte el, hogy 2009 márciusában egy fideszes önkormányzati képviselőnek kétmillió forintot küldött, és tanácsnoki állást ajánlott azért, hogy álljon el egy ellene indított rágalmazási pertől, valamint ötmillió forintos kártérítési igényétől.
A polgármester az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.
A Tolna Megyei Bíróság ez év januárjában bűncselekmény hiányában mentette fel Szabó Lorándot a sikkasztás vádja alól azzal az indokkal, hogy a pénzátutalások miatt az önkormányzat nem szenvedett vagyoni hátrányt, és a vádlott sem jutott vagyoni előnyhöz.
Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla tanácsvezető bírája ezzel szemben kifejtette: ez esetben az önkormányzat pénzügyi szabályozása az irányadó, amely meghatározza, hogy a polgármester milyen összeg felett rendelkezhet. A 211 millió forintot csak testületi felhatalmazás alapján utalhatták volna a két cégnek, ennek hiányában a pénz felett Szabó Loránd a sajátjaként rendelkezett, és így elkövette a kétrendbeli sikkasztás bűntettét.
Az ügyész végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásáért, a védelem felmentésért fellebbezett, így – mivel első és másodfokon részben ellentétes ítélet született – a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik a per.
