Az átállás érinti a MÁV és a BKV menetrendjét is érinti. A belföldi vasúti közlekedésben a hajnali 2 és 3 óra között induló személyvonatok az indító állomásokról csak az óraátállítás után indulnak el. Így Lajosmizséről a vonat 2 óra 48 perc helyett már a téli időszámítás szerint indul el a budapesti Nyugati pályaudvarra.
A nemzetközi forgalomban négy személyszállító vonatot érint az óraátállítás. A Bukarestből 14.45-kor Bécsbe induló, Lökösháza állomásra 2.10-kor érkező, valamint a Bécsből Bukarestbe 19.54-kor induló, Lökösháza állomásra 2.15-kor érkező Dacia nemzetközi gyorsvonat az állomásról már az óraátállítást követően, a téli időszámítás szerint megy tovább.
A Belgrádból 21.25-kor induló Beograd nemzetközi gyorsvonat Kelebia állomásról a téli időszámítás szerint, 2.15-kor indul tovább a budapesti Keleti pályaudvarra. Az onnan 23.30-kor Belgrádba induló nemzetközi szerelvény 2.00 órakor érkezik Kelebia állomásra, és még a nyári időszámítás szerint megy is tovább.
A BKV-nál az éjszakai járatok közlekedése módosul, a járatok indulása a nyári időszámítás szerint történik, érkezésük viszont már a téli időszámításnak megfelelően alakul. Az órás vagy annál gyakoribb követési idővel, egyenletes taktusban közlekedő járatok éjjel 2 és 3 óra közötti indulási időpontjait mindkét végállomásról megduplázzák. Az órás követésnél ritkább, illetve csak meghatározott időpontokban induló járatok esetében egyedi menetrend lesz érvényben, a járatok vagy duplázva (téli és nyári idő szerint is), vagy csak a téli időszámítás szerint közlekednek.
A Malév járatait nem érinti a változás, de a légitársaság hó végével lépteti életbe téli menetrendjét. Róna Márta szóvivő az MTI-nek elmondta, új desztináció nem került a Malév járathálózatába, de a meglévő hálózaton a téli utazási szokásokhoz igazították a járatok sűrűségét.
A nyári időszámításnak köszönhetően évente 6 milliárd forintot spórol meg az ország a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. tájékoztatása szerint. Egy év alatt körülbelül 120 GWh-val kevesebb energia fogy, ez egy kisebb város éves fogyasztásának felel meg.
Még többet spórolnák azonban azzal, ha vasárnap hajnalban mégsem állítanánk vissza az órát. Herman Gábor telekommunikációs mérnök szerint 6,8 milliárd forintos megtakarítást jelentene, ha valamelyik őszi óraátállításnál egyszerűen nem állnánk vissza, és a greenwichi középidőhöz képest egy további órával arrébb költözne az ország – vagyis a GMT+2 időzónába.
Azt pedig, hogy az agyunkban ketyegő belső óra miként reagál az óraátállításra, ebből a cikkünkből tudhatja meg.