Gazdaság

Bécsi oázis

Liam Gallagher köszön. Jól értsük tehát: nem köp látványosan maga elé, nem for­dít hátat az ő közönségének leharcolt military zubbonyában, nincs is neki zubbonya, csinos, már-már jól szabott fehér zakója van, és amikor ebben a már-már zakóban bejön a színpadra, azt mondja szellemesen az ő közönségének, hogy „Halló Vienna".


Bécsi oázis 1

A legutóbbi, kínosan negyedhá­zas Stadthalle-koncertből okulva az Oasist ezúttal a pár éve trendi yuppie zónaként star­­tolt, mára hibátlan lengyelpiaccá szlamosodott Gasometerbe száműzték, ahol a legszerethetőbb építmény Würs­telmausi kolbászos bódéja, és ahol a banda – furcsa mód (?) – otthonosan érzi magát. Működik az Oasis-trükk: vissza, nem is a rock, de a beat gyökereihez, amikor egy szám három percig tartott, eleje volt és vége, a kettő közt meg közepe, aztán jött a si­kítás és a mostmindegyütt. A tánczenekar­nak határozottan jót tesz egy teljesen Krisz­tus-szerű billentyűs feltű­nése, de azért a fő­­sze­rep­­lő a Gallagher Brothers marad, és az a két ördögi hang, ami árad belőlük. Amúgy Liam nem csak hogy köszönt, de végigfecsegi az egész koncertet, vicceseket mond, fickósan mutogat a neki tetszőkre, és amikor feldobnak egy trikót a színpadra, nem vonul le sértetten, hanem elegánsan elhúzódik. Kedvesnek azért még nem mondanám, de ha nem figyel, a „legellenszenvesebb rocksztár” címéért folyó öldöklő küzdelemben már nem csak Courtney Love fogja leelőzni.

Oasis: Don’t Believe the Truth Tour • Bécs, Gasometer, 4 ezer néző

Ajánlott videó

Olvasói sztorik