A bankokra kirótt járadék a szövetség szerint sérti az arányos közteherviselés elvét, a gazdasági verseny szabadságát és ütközik az EU rendelkezéseivel is. A parlament által elfogadott törvény emellett a bankszövetség szerint nem igazít el arról, hogy pontosan mely hitelek kamatbevétele után kell megfizetni a járadékot. Az egyes támogatott hitelkonstrukciók ugyanis abban is különböznek egymástól, hogy miként jut el a kamattámogatás az ügyfélhez: az agrártámogatási hitelek túlnyomó része, továbbá a Széchenyi-kártya esetén az ügyfél bruttó kamatot fizet, a kamattámogatás összegét pedig csak utólag igényli meg az APEH-től, illetve a vállalkozásfejlesztési alapítványoktól – mondta az MTI-nek szerdán Osváth Piroska, az MB vezető jogtanácsosa.
A hitelintézeteknek a vonatkozó törvény szerint a külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján kamat- és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után 5 százalékos járadékot kell fizetniük 2007. január 1-től.
A bankszövetség, valamint a takarékszövetkezeti érdekképviseletek a törvény kihirdetése előtt a köztársasági elnökhöz fordultak, előzetes alkotmányossági vizsgálatot kérve, ám kérésük nem talált meghallgatásra, ezért most maguk fordulnak a legfelsőbb hazai bírói fórumhoz.
A jogbiztonságot hiányolják
Az adót főszabályként törvényben kell szabályozni, s a törvényben benne kell lennie a dolog velejének, nevezetesen, hogy pontosan mi után kell fizetni az adót – hangsúlyozta Osváth Piroska. A banki járadékról szóló törvényből azonban ez nem derül ki, ami szerinte a jogbiztonság hiányát mutatja.
PM: Nem derül ki a törvény szövegéből
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivője az MTI-nek elmondta: csak azon állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel érintett hitelek kamat- és kamatjellegű bevétele járadékköteles, amelyeknek a támogatása a hitelintézeteken keresztül jut el a címzettekhez, vagyis, ha a támogatottak nem a bankon keresztül kapják a támogatást, nem kell a bevétel után járadékot fizetni.
A szóvivő elismerte, hogy ez a törvény szövegéből nem derül ki. Pichler Ferenc szerint azért nincsenek nevesítve a törvényben a különböző hiteltípusok, mert ha felsorolnák őket, egy új hitelkonstrukció bevezetése esetén a jogszabályt mindig módosítani kellene.
A PM szerint a bankoknak tavaly 500 milliárd forint összegű olyan kamat- és kamatjellegű bevételük volt, ami a járadék alapját képezheti, a banki különadóból jövőre várt bevétel így 25 milliárd forint.
A hatályba lépést is vitatják
A bankok vitatják a szolidaritási adó, valamint a kamat- és árfolyamnyereség-adó szeptember 1-i hatályba léptetését is. Az idén ugyanis még a két évre bevezetett banki különadót (a kamatkülönbözet 6 százaléka vagy 8 százalék többlet-nyereségadó) is fizetniük kell.
A kamat- és árfolyamnyereség-adóra vonatkozó rendelkezés korábbi – 2007. január 1. helyett 2006. szeptember 1-jei – hatályba léptetése a felkészülési idő lerövidülése miatt okoz gondot az érintett piaci szereplőknek.
