Valóban, itthon is több tényező akadályozza a vállalkozói szellem kialakulását, azonban az Európai Unióban sincs ez másként. A felsőoktatás – egyes skandináv országok kivételével – az általános elméleti tudás elsajátítására helyezi a hangsúlyt, ahelyett, hogy fejlesztené a vállalkozói hajlandóságot, a kockázattűrő képességet és a kudarctűrést.
Hogyan tudjuk a fiatalok számára a vállalkozói létet, mint potenciális karrierlehetőséget bemutatni? Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek közepette szert tehetnek mindazon képességekre, amelyek elengedhetetlenek a vállalkozáshoz. Ilyenek a kreativitás, a motiváció, a tudás/készségek fejlesztése, vagy a kapcsolati hálók építése. Ha csak a vállalkozói környezetet vizsgáljuk, rögtön arra a tényre kell felhívnunk a figyelmet, hogy miközben az Egyesült Államokban csupán minden harmadik embert gátol a vállalkozás indítását illetően a potenciális bukás veszélye, Európában minden második emberre vonatkozik ugyanez (Eurobarometer, 2004).
Ugyancsak ide tartozik, hogy a tengerentúlon sokkal egyszerűbb a vállalatalapítás. Mialatt az Egyesült Államokban átlagosan 5 napra van szükség egy vállalkozás indításához, az EU tagállamaiban ez átlagosan 34 nap. Amíg az ehhez hasonló tényezők megváltoztatására – a Barroso-bizottság hangzatos szónoklatai mellett – valódi lépések nem történnek a kontinens egészén, nemcsak a fiatal kezdő vállalkozók, de a teljes európai vállalkozói réteg jókora versenyhátránnyal indul. Ha egyáltalán veszi a fáradtságot, és vállalkozónak áll…
FEHÉR ZSOLT, európai igazgató, Fiatal Vezetők és Vállalkozók Világszervezete
• Nem adják el
Több, minden valóságalapot nélkülöző, nem ellenőrzött értesülést tartalmaz a Szárnyvadász-kereső című cikkük (Figyelő, 2006/33. szám), ezeket a Malév határozottan visszautasítja és cáfolja.
A Malév vezérigazgatója, Gönci János, ahogy az MTI-nek 2006. augusztus 11-én nyilatkozta, nem kíván sem közvetlenül, sem közvetve, sem áttételesen tulajdont szerezni a magyar nemzeti légitársaságban. Az erről szóló, a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Zrt.-nek átadott hivatalos nyilatkozatot a vezérigazgatón kívül aláírták a Malév Zrt. felsővezetői, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai is – kivéve a dolgozói képviselőket. A Malév nem kívánja eladni sem a földi kiszolgáló, sem a karbantartó részlegét, sem pedig a légi utaskísérő szolgáltatását. Ezzel szemben a légitársaság fejleszti a műszaki üzletágát, egy újabb hangár építéséről tárgyal a Budapest Airport Rt.-vel, a földi kiszolgálásban pedig továbbra is erős versenytárs kíván maradni Ferihegyen.
NÉMETH KRISZTINA, kommunikációs igazgató, Malév Zrt.
• Amerika túl messze volt
Bush amerikai elnök magyarországi látogatása után (Közép-Európa: a régió a Bush-vizit után – Figyelő, 2006/26. szám), és a forradalom félszázadik évfordulójához közeledve ismét előtérbe került egy talány, az amerikai segítség elmaradása 1956-ban. Mit tehettek volna az amerikaiak annak érdekében, hogy másként alakuljanak az események?
A körülmények akkortájt egyáltalán nem voltak egyszerűek. Hathatós támogatást a földfelszínen, közúton és vasúton lehetett volna kellő mennyiségben és elviselhető költségek közepette nyújtani. Ennek nem igazán kedvezett, hogy délen Jugoszlávia, keleten Románia és a Szovjetunió, északon Csehszlovákia, nyugaton pedig a semleges Ausztria volt határos Magyarországgal. Ha mégis valami csoda folytán leküzdhető lett volna ez az akadály, akkor is valószínű, hogy mire az amerikaiak a magyar határhoz érnek, a másik oldalon jelentős szovjet erőket vonnak össze.
Marad a levegő. Nyugat-Berlin esetében Amerika hatalmas teljesítményt nyújtott, hosszú időn keresztül légihídon látták el a várost. Nálunk, ha a szovjet erők elfoglalják a néhány használható repteret, azzal rögtön leküzdhetetlen akadályt gördítenek bármiféle légi segítségnyújtás elé. További probléma, hogy a szovjet repülőgépek minden bizonnyal rövidebb idő alatt értek volna magyar légtérbe, mint az amerikaiak Németországból.
Van még egy vetülete a történetnek, amiről mindmáig alig tudni valamit. A Szovjetunió 1953. augusztus 12-én robbantotta fel első hidrogénbombáját. Abban az időben az atomfegyver bevetésével való fenyegetőzéssel komoly aggodalmakat lehetett kelteni.
Talán még sokan ismerik egy film okán azt a második világháborús történetet, amikor egy, az elképzelt magyarországi beavatkozáshoz képest nagyságrendekkel kisebb katonai feladatot nem sikerült végrehajtani, mert „a híd túl messze volt”. Egészen egyszerűen 1956-ban Amerika számára Magyarország túl messze volt…
HIRKÓ CSABA, Budapest
Pontosítás
Légből kapott internet című írásunkban (Figyelő, 2006/33. szám) Kálmán Tamásnak, a Wiera Kft. ügyvezetőjének neve pontatlanul jelent meg. Az érintettől és olvasóinktól elnézést kérünk.
A szerk.
