A Vásárhelyi-terv számokban
Árapasztó tározórendszer: ötvenmilliárd forint.
A nagyvízi meder rendezése: tizenötmilliárd forint.
A vidékfejlesztés, tájgazdálkodás: harmincmilliárd forint.
Az infrastruktúra fejlesztése: harmincötmilliárd forint.
„Árvíz szempontjából Magyarország a legveszélyeztetettebb ország Európában éppen földrajzi elhelyezkedése miatt, és talán csak Hollandia mérhető hozzá. Az ország huszonöt százaléka található az árvízszint alatt, ami azt jelenti, hogy az ország egynegyedét minden áradáskor víz borítaná” – mondta el Varga György, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. (VITUKI) tudományos főmunkatársa. Egy régebbi adatra hivatkozva a szakember hozzáfűzte, hogy a nemzeti vagyon mintegy negyven százaléka itt található. Az árvízvédelmi töltések védik ezeket a területeket, amelyek teljes hosszúsága eléri a négyezer-kétszáz kilométert.
Magyarországon az ár- és belvizek évről évre milliárdos károkat okoznak. 1998 és 2001 között négy nagy, rekordméretű árvíz pusztított hazánkban, de gyakorlatilag egy esztendő sem múlik el árvízkárok nélkül. Az említett négyéves időszak százhúsz milliárd forintot emésztett fel védekezés, kárelhárítás és újjáépítés formájában.
Árral szemben
Többéves huzavona után született meg a helyzetet – a Tisza mentén – elvileg megoldó Vásárhelyi-terv. A százharmincmilliárd forintos projekt mintegy felét fordítja a kormány a szorosan vett árvízi védekezésre, a többit – többek között – turizmusra, régiófejlesztésre költi.
A tervek szerint ötvenmilliárd forintot fordítanak árapasztó tározórendszerre, további tizenötöt a nagyvízi meder rendezésére. A Vásárhelyi-terv egyik lényege, hogy az eddig nem elég hatékony gátak emelése helyett vízelvezető tározókat építenek. A hat tározó területén az elképzelések szerint árvízmentes időben zavartalan gazdálkodás folyhat. Azonban amikor az árvíz pusztít, a vizet az árapasztó területére vezetik. A gazdák ilyenkor keletkezett veszteségeit teljes egészében megtérítik.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) szerint 2005-ben a Vásárhelyi-terv 2007-ig tartó első ütemének valamennyi beruházása elindult, az előző esztendő vállalásai teljesültek, a tiszanagyfalu–rakamazi Nagy-Morotva revitalizációja, a tivadari híd környezetében a hullámtér rendezése, a kisari partbiztosítás megerősítése a kósdi zsilip megszüntetéséhez, új töltés építése, a Csongrád alatti partbiztosítás, a tiszaalpári, kanászéri zsilip felújítása, Tisza-szigeti töltésfejlesztés a Szeged–országhatár közötti szakaszon. Épülnek a cigánd–tiszakarádi tározó árvízvédelmi és tájgazdálkodási létesítményei, folyik az útépítés és a közműkiváltás, a tiszaroffi tározó tiszai töltéserősítése, a Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgyának építése, Tószeg árvízvédelmi rendszerének kiépítése, a Körös-torok alatti partbiztosítás, a vezsenyi nyári gát zsilipeinek felújítása. A környezetvédelmi tárca emellett arról számolt be, hogy a Tisza mindkét partján, Vásárosnamény és az országhatár közötti szakaszon teljesen, a százévenként előforduló legmagasabb árvíz fölötti egy méter magasságúra és ennek megfelelő töltésszélességűre épültek ki a védművek.
Az első ütembe tartozó beruházások megvalósításával növekszik az árvízi meder vízszállító képessége, megszűnnek a lefolyás akadályai, így a legnagyobb árvizek idején a veszélyeztetett folyószakaszokon körülbelül egyméteres árhullámcsökkenés várható. Tavaly árvízvédelmi fejlesztések keretében mintegy kilencmilliárd forint értékű munkát végeztek el, ebből mintegy hétmilliárdot a Vásárhelyi-terv megvalósítására költöttek. A megkezdett és szerződéssel lekötött kivitelezési munkák ellenértéke mintegy húszmilliárd forint. Az uniós társfinanszírozású Környezetvédelmi Infrastruktúra Operatív Program 6,2 milliárd forintos támogatásával valósul meg a cigánd–tiszakarádi árvízi tározó tájgazdálkodási mintaprojektjének kialakítása.
Hazai specialitás a belvíz
Szintén tetemes károkat okoz a belvíz. Varga György elmondta, hogy a belvíz kiküszöbölése nehezebb feladat az ország éghajlata és fekvése miatt. Kialakulásának ugyanis kifejezetten kedveznek az ország természetföldrajzi adottságai és az időszakosan jelentkező hidrometeorológiai körülmények: a mély fekvésű, kötött talajon az átlag feletti csapadék, a talajfagy az erőteljes hóolvadás, az átlagosnál magasabb talajvízszint következtében gyakran megjelenik. Az elmúlt hetek időjárása kedvezett a belvíz kialakulásának, jelenleg országosan százezer hektár körüli területet borít víz. Ez az érték közepes, a januári átlaghoz közeli belvízhelyzetet jelent, ezen belül ugyanakkor az egyes belterületeken jelentkező elöntések esetenként súlyos helyi vízkárokat okozhatnak. A legfrissebb számítások szerint – a jelenlegi helyzetből kiindulva – amennyiben január második felében, február elején az időjárás enyhébbre és csapadékosra fordul, a vízzel elöntött terület növekedése, a belvízhelyzet súlyosbodása következhet be.
A belvíz ellen kevéssé lehet védekezni, az elöntést megakadályozni alig lehet, a víz minél gyorsabb elvezetése a cél, amelyet vízelvezető rendszerekkel, csatornákkal, szivattyútelepekkel érnek el. Varga szerint a belvíz elleni védekezéshez szükséges infrastruktúra vegyes állapotban van.
Magyarország a Kárpát-medence legalján foglal helyet, ezért a belvíz megszüntetése nem reális cél. Horkai András, a Vízügyi Központ vízkár-elhárítási osztályának vezetője ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a víz elvezetéséhez szükséges csatornák rendelkezésre állnak, de a fenntartásukra kevés pénz jut, így nem képesek százszázalékos teljesítménnyel dolgozni.
